Feltehetően véletlenül alakult úgy, hogy John Coltrane „A Love Supreme” c. zseniális alkotását éppen a közelgő húsvét előtt adta elő, március 20-án az a kiemelkedő hazai együttes, amely a nagy jazzikon örökségének továbbéltetését tűzte ki céljául. Számomra legalábbis aligha lehetett volna ettől felemelőbb Passiót elképzelni, és öröm, hogy éppen a Nagyhéten számolhatok be róla!

Gyárfás István, Szabó Gábor-díjas jazz-zenészünk több szálon is kötődik a szabói életműhöz. Ennek kapcsán már csinált egy műsort zenekarával a mester számaiból és hangszereléseiből, melyet több helyen is bemutatott. A Zene Házában találkoztam a programmal, még tavaly. A már évek óta – ~2018-tól – változatlan felállású zenekarral, a Guitar Madness társulatával pedig készítettek egy albumot, melyet Szabó Gábor emlékének ajánlottak (Hommage à Gábor Szabó {Szabó Gábor emlékének}). Az öttagú formációban hárman gitároztak (Gyárfás István, Rieger Attila és Szalay Gábor), illetve a ritmusrészleget Soós Márton (nagybőgő) és Cseh Balázs (dobok) alkotta.

Az Opus Jazz Clubban immáron hat éve tartó népszerű műsorfolyam márciusi „adásában” Pocsai Kriszta és a MAO kisegyüttese Sassy „How Long Has This Been Going On?”  c. 1978-as lemezét idézte fel igazán forró klubhangulatban... Ahogyan az eredetiben, itt sem voltak fúvósok, csak gitár és zongoratrió kísérte a gyönyörű hanggal és varázsos személyiséggel megáldott hazai dívát.

Múlt szombaton a Fonó kissé szokatlan késői időpontra, este félkilencre meghirdetetett kettős koncertjén először a Horváth „Tojás” Gábor Trio, majd rövid szünet és átállás után a Hajdu Klára Quartet Borbély Mihállyal lépett színpadra. Mindkét zenekar főként legutolsó, 2022-ben megjelent lemezéről válogatott, és mivel mindkettőjüknek már gőzerővel készül rövidesen megjelenő új albuma, a játszottak többségét itt hallhattuk utolsó alkalommal élőben.