A jazz történetének máig legtöbbeket elérő és egyre inkább megszólító korszakait idézte fel szombaton a Csapó Krisztián Quartet. A kiváló harsonás ezúttal többnyire énekével varázsolta el a Budapest Jazz Club közönségét, de a végig oldott, jó hangulatú koncerten bőven jutott a tapsokból a zenekar többi tagjának, a sikerhez a pár éve üstökösként berobbant fiatal zongorista, Varga Tivadar virtuozitása, valamint a két rutinos veterán, Gayer Ferenc bőgős és Weszely János dobos biztos alapokat adó, inspiráló játéka is jócskán hozzájárult.
Rendszeres olvasóink megszokhatták már, hogy a hónap második keddjét követő napokban a MAO kisgyüttese „Legendás albumok” sorozatának újabb koncertjéről számolok be. 2017 tavaszán először Miles Davis „Kind of Blue” c. alkotása került górcső alá, és azóta évente kilenc – jazztörténeti fontosságú – lemez felidézését vállalja magára a Fekete-Kovács Kornél vezette jazzkollektíva.
A Harmónia Jazzműhely Jazz Csillagvizsgáló sorozatának keretein belül vasárnap a fiatal tehetségek közül a női hangszeres jazz-zenészek bemutatkozásán volt a sor.
Huzamosabb ideje követve a Modern Art Orchestra munkásságát az a benyomás alakult ki bennem, hogy bármi legyen is műsoron mindig valami különlegesre számíthat az ember, és a megvalósításban mindig a legmagasabb művészi színvonal a cél.
A Tavaszi Művészeti Fesztivál keretében március 28-án lépett fel Nagykanizsán Dés András Quartetje. A lemezbemutató koncerten a vadonatúj lemezük anyagát, az Unimportant Things-et ( BMC Records) adták elő a Móricz Zsigmond Művelődési Házban.
A 45 éve alakult Hot Brass Band és a szintén helyi Kanizsa Big Band közös koncertet tartott március 23-án. A Nagykanizsai Honvéd Kaszinóban rendezett gálaműsort örömzene zárta. Az est vendégfellépője Elek István a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazztanszékének szaxofontanára volt. A több, mint háromórás program 120-150 fős közönség előtt zajlott.
Feltehetően véletlenül alakult úgy, hogy John Coltrane „A Love Supreme” c. zseniális alkotását éppen a közelgő húsvét előtt adta elő, március 20-án az a kiemelkedő hazai együttes, amely a nagy jazzikon örökségének továbbéltetését tűzte ki céljául. Számomra legalábbis aligha lehetett volna ettől felemelőbb Passiót elképzelni, és öröm, hogy éppen a Nagyhéten számolhatok be róla!
Gyárfás István, Szabó Gábor-díjas jazz-zenészünk több szálon is kötődik a szabói életműhöz. Ennek kapcsán már csinált egy műsort zenekarával a mester számaiból és hangszereléseiből, melyet több helyen is bemutatott. A Zene Házában találkoztam a programmal, még tavaly. A már évek óta – ~2018-tól – változatlan felállású zenekarral, a Guitar Madness társulatával pedig készítettek egy albumot, melyet Szabó Gábor emlékének ajánlottak (Hommage à Gábor Szabó {Szabó Gábor emlékének}). Az öttagú formációban hárman gitároztak (Gyárfás István, Rieger Attila és Szalay Gábor), illetve a ritmusrészleget Soós Márton (nagybőgő) és Cseh Balázs (dobok) alkotta.
Az Opus Jazz Clubban immáron hat éve tartó népszerű műsorfolyam márciusi „adásában” Pocsai Kriszta és a MAO kisegyüttese Sassy „How Long Has This Been Going On?” c. 1978-as lemezét idézte fel igazán forró klubhangulatban... Ahogyan az eredetiben, itt sem voltak fúvósok, csak gitár és zongoratrió kísérte a gyönyörű hanggal és varázsos személyiséggel megáldott hazai dívát.
Múlt szombaton a Fonó kissé szokatlan késői időpontra, este félkilencre meghirdetetett kettős koncertjén először a Horváth „Tojás” Gábor Trio, majd rövid szünet és átállás után a Hajdu Klára Quartet Borbély Mihállyal lépett színpadra. Mindkét zenekar főként legutolsó, 2022-ben megjelent lemezéről válogatott, és mivel mindkettőjüknek már gőzerővel készül rövidesen megjelenő új albuma, a játszottak többségét itt hallhattuk utolsó alkalommal élőben.
Mindig nagy öröm, amikor egy jól sikerült hazai jazzalbum kerül figyelmünk középpontjába. Így történt ezúttal is, amikor a hazai jazzdobolás egyik leglelkesebb képviselőjének első saját albumát ismerhettük meg lemezbemutató koncert formájában.
70 felett járhat már a magyar jazzművészek száma, akik a Harmónia Jazzműhely, a Nemzeti Kulturális Alap, valamint a legendás londoni jazz szentély, a 606 Club együttes támogatásával felléptek az évek során az említett londoni klubban, mindig is élvonalbeli brit muzsikusok társaságában. A legutóbbi a sorban a csodálatos hanggal és hanghasználattal megáldott Kanizsa Gina volt, aki a szökőévi február utolsó napján delejezte a közönséget a 606-ban.
A Magyar Jazz Szövetség idei első versenyét, hazánk egyik leghíresebb zenészének, pedagógusának, zeneszerzőjének, hangszerelőjének ajánlotta. Babos Gyula emlékére rendezték meg a Babos Gitárversenyt, melynek főszervezője az egykori tanítvány, Halper László volt.
Skylark Metropolitan néven tavaly jószerivel spontán alakult zenekarával lépett fel szombaton az Opus Jazz Clubban a kortárs jazzélet egyik legsokoldalúbb, töretlenül új utakat feltáró muzsikusa, a zeneszerzőként, altszaxofonosként egyaránt elismert, Európa és az Egyesült Államok számos jazzfesztiválján is sikert arató Tóth Viktor. Az eddig többnyire a szomszédos országokban és vidéken koncertezett, akár „all stars” jelzővel illethető formációjába két Junior Prima-díjas, a gitáros Cseh Péter, és az ezúttal akusztikus bőgőn játszó Fonay Tibor, valamint az LFZE Jazz Tanszékének Artisjus-díjas dob művésztanára, Gyárfás Attila kapott meghívót. A klub beharangozója négy nagyszerű zenész különleges repülését ígérte, és a teltházas közönség nem csalódott, már a koncert elején a pacsirták égi városában érezhette magát.