Mielőtt magáról a rendezvényről írnék érdemes röviden felidézni a 20-as évek főbb társadalmi jellemzőit és azokat a változásokat, amik keretet adnak ehhez korszakhoz. Az első világháború utáni évek Európában az újjáépítésről, míg az Egyesült Államokban a gazdasági növekedésről szóltak. Az Egyesült Államokban a tömegtermelés beindulása mellett talán az egyik legjelentősebb társadalmi változása a nők szavazati jogának törvénybe iktatása volt, ami jól illeszkedett a női emancipációs folyamatokba, a nők szerepének társadalmi átértékelésébe. Ezen a ponton jönnek képbe a flapperek, azok a városi környezetben élő, fiatal lányok, akik többségében bubifrizurát hordtak, szakítottak a réginek tekintett öltözködési és viselkedési formákkal és önálló egzisztencia megteremtésében voltak érdekeltek. Nemi és szexuális téren szakítottak az addig tabunak tekintett elvárásokkal.
Táncaikban is a szabad szellemiséget képviselték. Divatban a Coco Chanell által létrehozott új ruhafazont hordták, ami alkalmas volt a charleston és más jazztáncokhoz. Ezekhez a ruhákhoz flitteres, strasszos vagy tollas fejpántokat, gyöngysorokat, karkötőket, fülbevalókat és nyakékeket viseltek. A rojtos ruhákhoz szatén vagy csipkekesztyűt hordtak báli alkalmakkor. A férfiaknál a mellényes öltönyökhöz nadrágtartót, az ingekhez csokornyakkendőt hordtak. Fejfedőként kalapot vagy Gatsby stílusú sapkát viseltek. Az Egyesült Államokban a „Dübörgő 20-as évek” kisérőjelensége az 1920-ban bevezetett szesztilalom volt, amire válaszul megjelentek a „speakeasy-k”, a zugkimérések, ahol illegálisan alkoholt árultak. Jellemzően nem csak az alkoholok előállítását, behozatalát, de az árusítását is tiltották 1920-1930 között. Ez a körülmény jó üzleti lehetőséget teremtett a különböző maffia szervezeteknek, bandáknak, akik sokszor rendőröket, bírákat megvesztegetve építették ki saját birodalmukat a szeszcsempészet mellett a szerencsejáték biznisszel együtt.
A Cukker kávéházban a Nagy Gatsby, a Chicago és a Peaky Blinders filmek világát vetített háttérrel illusztrálták. E korszak zenei jellemzője a New Orleans-i jazz, majd a Chicagói jazzstílus a dixieland térhódítása volt. Ennek a jazzkorszaknak is nevezett időszaknak a vége felé pedig belép a nagyzenekari jazz és a kisebb formációkra alapozott szving-zene, ami a kor tánczenéje volt. Itt és most Nagykanizsán a Triad Combo által előadott számok döntő részében szving szólt. A trióban Sifter Dániel zongorán és klarinéton, Buzsics László gitáron, míg Takács Dániel bőgőn játszott.
Az amerikai szerzők mellett hangsúlyosan megjelent egy európai vonal, a Django Reinhardt által híressé tett gipsy jazz. A jazzkorszak pár jellemző táncaiból (charleston, foxtrott) bemutatót tartott az Eraklin Táncklub Egyesület két vezetője. Végezetül a hangulatos estén elhangzott műsorból emelnék ki egy-egy híresebb szerzeményt:
- Bye, bye Blackbird
- Doxy
- Softy, As in A Morning Sunrise
- Satin Doll
- Hungaria
- Coquette
- Dinette
- Minor Swing
- Dark Eyes
- Honeysuckle Rose
- Si tu savais
- Straight, No Chaser
Nagykanizsa, 2024. január 26.
Fotó: Halász Gyula