Az első Nagykanizsai Nemzetközi Jazz Fesztivál 50 éves évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozat zárónapján két koncertnek adott helyet a Medgyaszay-ház. A tradíciókhoz hűen idén is változatos programmal készültek a szervezők. Elsőként Varga Bendegúz együttese, majd a Sara Dowling - Gayer Mátyás Quartet lépett színpadra.
A nagykanizsai ünnepi jazzünnep első napját követően került sor a Jazzkanizsa néven futó kétnapos rendezvényre. Az elmúlt hét pénteki eseményeit foglalja össze alábbi írás. Ezen a napon egy plakátkiállításra és két koncertre várta a közönséget a szervező Kanizsai Kulturális Központ.
A hazánkba rendszeresen visszajáró Richard Bona az őszi JazzFest Budapest harmadik fellépőjeként ezúttal új zenekarával érkezett, melyben egy olasz gitáros, Ciro Manna mellett francia muzsikusok, a trombitás Alex Herichon, a billentyűs hangszeren játszó Mica Lecoq és a dobos Nicolas Vicarro kaptak helyet. Ahogy ezen a fesztiválon megszokhattuk, őket is teltház fogadta, ezúttal is színültig megtelt az Erkel Színház nézőtere.
Háromnapos rendezvényt szerveztek Nagykanizsán az első Nemzetközi Jazz Hétvége 50. évfordulóján. November 9-én emléktáblaavatással és egy mini hangversennyel kezdődött az ünneplés. A második napon a nemzetközi jazz fesztiválok plakátjaiból nyílt kiállítás, amit a Bágyi Balázs New Quartet, majd a Mingus! Mingus! Mingus! formáció koncertje követett. A Jazzkanizsa néven futó fesztivál következő napján elsőként a Varga Bendegúz Quartet és vendége Tzumó Árpád lépett fel. A zárókoncertet a Londonból érkezett Sara Dowling-Gayer Mátyás zenekar adta.
Teltházas koncertről írunk akkor is, mikor a nézőtéren azért akad pár szabad hely. Kedden, az őszi JazzFest Budapest második napján az egy szál gitárral fellépő Snétberger Ferenc koncertjén az ország legnagyobb, a hivatalos adatok szerint 1819 ülőhelyes nézőterén a földszint, az emelet, az oldal páholyok minden székén ültek. A székhelyét 1988 óta Berlinbe helyező, de Budapesten is itthon-otthon lévő Kossuth- és Liszt-díjas, a közelmúltban a Német Jazz-díjjal is kitüntetett gitárművészünk színpadra érkezését is vastaps fogadta, és a négy ráadással közel kétórás játék után, állótapsos ováció közepette inthetett búcsút a közönségnek.
Mottó: Mindig szerettem a népzenéket (eredetiben) és a népi törekvések megjelenését eredendően nem hagyományos közegükben megszólaltatva, az egzotikus hangszereket hallgatni, akár a jazz műfajában is. Ezért is szeretem az úgynevezett etno-jazz stílusait, irányzatait; és nem csak kíváncsiságból! Vannak persze érzelmi kötödéseim: például a belga, lengyel, litván vagy katalán zenékre jobban figyelek, mint másokra.
Régen látott vendégek tértek vissza kedden a Hollán Ernő utcába. A „Világsztárok a Budapest Jazz Clubban” sorozat égisze alatt létrehozott New York Jazzfesztivál első vendégeként a James Carter Organ Trio adott a tradíciók szerint két, egymást követő koncertet, este 7 és 9 órás kezdettel. A zenekarvezető-szaxofonos, ahogy legutóbb az emlékezetes 2019. októberi kettőskoncertjén, a Hammond B-3 orgonán játszó Gerard Gibbs, valamint a dobos Alexander White társaságában érkezett, és most is teltház fogadta.
Egy nagyon várt esemény valósult meg a Fesztivál Színházban október 26-án este, amely az ECM gondozásban készült, Once Around the Room c. album bemutató koncertje volt. A lemez a jazztörténet egyik legnagyobb dobosa, Paul Motian (1931-2011) születésének 90. évfordulójára készült, erre utal a borítón lévő (A Tribute to Paul Motian) felirat is, de a vírusjárvány miatt a koncertkörútra csak most került sor.
Hétfőn este az Erkel Színházban elkezdődött az őszi Jazzfest Budapest, és négy napon át az ország legnagyobb, 1819 ülőhelyes nézőterének közönsége előtt játszhatnak a jazz csillagai. Elsőként az 1984-ben a Modern Drummer Hall of Fame, a dobos hírességek csarnokába választott, 2005-ben a Berklee Zeneművészeti tiszteletbeli doktori fokozatával elismert, a legjobb kortárs instrumentális album kategóriában 2017-ben Grammy-díj jelölést, majd a következő évben már a díjat is elnyerő Steve Gadd lépett fel zenekarával, és a fesztiválnyitó egyben az első állomása volt a 78 éves dobos legenda kilenc várost érintő európai turnéjának is.
November első napjai, a Mindenszentek ünnepe az összes üdvözült lélek emléknapja, majd a katolikus egyház ünnepnapjából fokozatosan felekezetektől független, az elhunytakról való megemlékezés napjává vált halottak napja, két bensőséges ünnep. Sokan gyertyát, mécsest gyújtanak elhunyt szeretteik emlékére, felkeresik a temetőkben hozzátartozóik sírját, és nálunk ezt a 19. század elejétől meghonosodott szokást nemcsak a katolikusok vették át.
Hébe-hóba ugyan előfordult a múltban is, hogy elsősorban a hölgy énekesek programján fel-feltűnt egy-egy „vocalese” produkció, de arra sohasem volt példa, hogy egy teljes program ennek jegyében zajlott volna le. Kanizsa Gina ennek a vokális irányzatnak a legkiválóbb hazai művelője, aki ilyen műsorokkal már többször kápráztatta el a közönséget.
Valami véget ért, egy folyamat megszakadt.
Különleges csemegének ígérkezett az este: ritkán hallunk vibrafont hazai jazz-színpadon (sajnos), nem beszélve arról, hogy nem kisebb muzsikus állt mögé, mint Holló Aurél, aki a világhírű Amadinda együttes tagja immár bő három évtizede.
15. születésnapját ünnepelte 2023. október 10-én a Háló Egyesület jazzklubja a belvárosi Semmelweis utca 4. sz. alatt. A klubot Deseő Csaba jazz-hegedűművész és Schön György, a Háló egyik vezetője alapították. Csaba művészeti vezető és tanácsadó, Gyuri pedig szervező, házigazda. Az elmúlt 15 év óta mindketten önkéntesként, lelkesedéből vezetik szervezik a klubot, folyamatosan, havonta általában egy alkalommal.
A hagyományoknak megfelelően a Budapest Jazz Clubban találkozhattak a bor és jazzkedvelők múlt csütörtökön, az évek során népszerűvé vált Glass of Jazz sorozat 17. estjén. Az idei utolsó, az italok ismertetésével egybekötött kóstoló is már este hattól elkezdődött, a koncertteremben pedig szintén a szokásos időpontban, nyolctól szólt a jazz. Ezúttal a LUKÁCS ESZTER JAZZ CORE mutatta be a Hunnia Records gondozásában márciusban megjelent „So Nice” című albumát.
A Tisztelt Olvasók egy része bizonyára tapasztalta, hogy a BJC nézőtere első soraiban általában asztalok vannak, kivéve, ha teltház ígérkezik. Ezúttal az asztalok helyén is székek voltak, láthatóan igyekeztek annyit elhelyezni, amennyi csak befért. A klub közönsége tapasztalataim szerint csalhatatlanul tudja (vagy megérzi) milyen előadókat nem szabad kihagyni – most sem volt ez másként. A Paul Booth és Oláh Krisztián Quartet és vendégeik fellépése egy ilyen este lett.
H | K | Sze | Cs | P | Szo | V |
---|---|---|---|---|---|---|