Kedden nyílt meg Terézváros Közösségi és Kulturális Színtere, az Eötvös10 első emeleti galériájában Kleb Attila portréfotó-kiállítása, a „CLOSER”. A név találó, a képeken a készítőjük alapította GetCloser szervezésében az elmúlt nyolc év alatt fellépett muzsikusok néznek velünk szemben, olyan közelről, hogy a „get” szó feleslegessé vált. Ennél közelebb jutni, mint amit Kleb Attila fotóin megmutat, és amit alanyai megmutatnak magukról, nem érdemes.

A HARMÓNIA JAZZMŰHELY a Budapest Jazz Clubban április 22-én, pénteken 20 órai kezdettel bemutatja: Coltrane Legacy /Charles Mingus 100. 

Az utolsó üres székek is kezdenek megtelni a Fesztivál Színházban, mindenki várakozásokkal tekint az este elé, ám valószínűleg a mellettem helyet foglalók közül csupán kevesen tudják, hogy a koncert, amelyet vasárnap este velem együtt élveznek majd végig, elsőként tizenhat évvel ezelőtt 2006. október 4-én a Trafóban hangzott volna el. Akkor, Bartók Béla jogörököseinek tiltása nyomán nem Uri Caine Bartók átiratai, hanem a magyar zeneszerző által gyűjtött népzenék, valamint Caine Bartók ihlette művei jelentettek utolsó pillanatban megoldást, hogy ne kelljen lemondani a fellépést. 2016. január 1-jétől szabadon felhasználhatóvá vált Bartók legtöbb műve, így nem volt már akadálya annak, hogy a „Bartók Projekt” megszólaljon Magyarországon.

Az 1992-ban alakult Fusio Group, anno még Fusio Quartet, ebben a hónapban lesz 30 éves. Erre az alkalomra nemcsak koncerttel, hanem új lemezzel is készül a zenekar. A nyolcadik lemezt idén kiadó energikus, progresszív, saját hangzásvilágot kialakító együttes vezetője Szendőfi Péter dobos, aki zeneszerzőként is meghatározó a zenekarban. A Trafóban fogják bemutatni legújabb alkotásaikat április 24-én, mely egyben lemezbemutató koncert is lesz.

Nagy érdeklődéssel hallgattam meg a fekete amerikai énekesnő lemezét. Különlegessége nemcsak abban rejlik, hogy az 1962(!)-ben elhunyt Dinah Washington „reinkarnációjának” tűnik, de a számok felében a mai technika segítségével Melanie Charles együtt szerepelhet a jazztörténet olyan díváival, mint Ella Fitzgerald, Sarah Vaughan, Betty Carter, és akire egész habitusával hajaz: Dinah Washingtonnal.

A HARMÓNIA JAZZMŰHELY a Budapest Jazz Clubban április 15-én, pénteken 20 órai kezdettel bemutatja: Nagy János Trió feat. Nagy Milán

Tudjuk jól, hogy korunkban milyen könnyen osztogatják a grandiózus jelzőket. Mégis azt kell mondanunk, hogy – jóllehet számos kiváló hazai és külföldi muzsikus is játszott már a Háló Jazzklub csaknem 14 éves történetében – a neves jazz- és blues énekesnek, Ella Fitzgerald örökbefogadott fiának, Ray Brown, Jr.-nak húsvét hétfő estéjén történő fellépése nem mindennapi eseménynek ígérkezik.

A héten rendezte meg a MJSZ az első Winand Gábor nevéhez kötött versenyt, mellyel a világhírű jazz-énekesre emlékeznek, aki tavaly júniusban hunyt el tragikus hirtelenséggel.

A Nagykanizsai Jazz Klub megalakulásának 50 éves évfordulójára rendezett ünnepségsorozat április 9-én a Coltrane Legacy koncertjével folytatódott. A Magyar Jazz Ünnepén került sor a múltidéző kerekasztal-beszélgetés második részére és a jazztörténeti kiállítás is várta az érdeklődőket. A szombati koncertre több vidéki városból és Budapestről is érkeztek vendégek.

Winand Gábor Jazz-énekverseny első fordulója tegnap volt, melyen tíz versenyző mutatta meg tehetségét.

Dean Brown először 1994-ben, a Brecker Brothers-szel járt Budapesten. Aztán a következő évtizedekben már saját nevén jegyzett formációkkal egyre gyakrabban láthattuk, melyek közül eddig a Sziget fesztiválon Csepregi Gyulával és Vasvári Pállal 2010 augusztusában adott koncertje volt az egyik legemlékezetesebb. A veterán fúziós gitáros fellépett többek között a Budapest Jazz Clubban, és természetesen a GetCloser szervezte MOMkult koncerteken is, ahová szerdán „Groove Warriors” néven indult tavaszi európai turnéja során sokadszorra tért vissza.

Jómagam igazán gyakori látogatója vagyok a főváros impozáns jazzkínálatának. Ezért aztán nem könnyű felidézni később egy-egy – mégoly’ emlékezetesnek minősülő – koncert élményét sem. Emiatt aztán nagyon hasznosak saját vagy mások beszámolói… Nos, az Ari Hoenig triónak április 3-án a BJC-ben adott fellépését felidézni nem lesz szükség emlékeztetőre, mert tényleg felejthetetlennek tűnik.

Sosem szűkölködött a magyar jazz nagyszerű zongoristákban. És nem is fog, mert a fiatal, feltörekvő zenészgeneráció is bővelkedik nagyszerű pianistákban. Talán Liszt szelleme lebeg a hazai zongoristák szcénája felett? Mert a lengyel jazz zongoristák körében fontos referenciatétel, hogy tud-e, sőt, szokott-e Chopin-t játszani az illető. Akinek nincs Chopin feldolgozásokat tartalmazó lemeze, az nem is számít. Andrzej Jagodinski még magasabbra emelte a tétet, hiszen ő 1999-es dupla Chopin CD-jén a klasszikus zenész, és híres Chopin-specialista Janusz Olejniczakkal is játszik néhány darabot a nagy zeneszerzőtől.

Binder Károly első saját lemeze 1983-ban jelent meg, amelyen, John Tchicai dán szaxofonművész volt a vendég, aki számos jazztörténeti óriással muzsikált együtt, többek között John Coltrane-nel, és aki nagyon sokáig az avantgárd jazz meghatározó és megkerülhetetlen alakja volt. Azóta több mint 80 lemezt adott ki, lemezen működött közre és több mint háromszáz kompozíciója született. Muzsikája, zenei stílusa a kortárstól a mainstreamig, a jazz-folktól a free jazzig sokféle irányzatot magába foglalt az évek alatt, bár szerinte a muzsika egy egész, nem léteznek szeletek. A koncertek, a komponálás mellett fő hivatása az improvizációs technikák, a jazz-zeneszerzés és jazz elmélet ismeretének átadása. 20 éven át vezette a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszakát, majd Jazz Tanszékét.

Keveset beszélünk a női zenészek, jazz-zenészek, hangszeres jazz-zenészek helyzetéről Magyarországon. Máté J. György ’Készíts salátát’ című könyve jó kezdetnek és alapnak bizonyult, hogy körbenézzünk a hazai pályán is. Ha a hangszeres jazz-zenészekre gondolunk, igazán kevesen jutnak eszünkbe, de nem azért, mert rosszabbak lennének, mint férfi társaik, hanem mert olyan kevesen játszanak, lépnek fel a mindennapokban rendszeresen. A külföldi interjúk után, megpróbáljuk hazánkban is megkeresni az okokat, vajon miért mellőzöttek a nők ebben a kreatív szakmában, és van-e remény, hogy ez megváltozzon.