A következő koncert a Háló Jazz Klubban március 8-án lesz 19 órakor, amikor a Pataj György Jazz Quintet lép fel.

A dupla album alcíme: „Her Greatest Hits & Remixes” azaz Nina „legnagyobb sikerei és remix felvételei” egyértelműen jelzi, hogy korábbi albumok válogatott számainak újrakiadásáról van szó. Ez már csak azért is így van, mert az ikonikus énekesnő és sajátos stílusban játszó zongorista már csaknem 20 éve elhunyt.

Az minden hazai jazzbarát számára vitathatatlan tény, hogy a nemzetközi jazzszíntéren a legismertebb magyar jazzmuzsikus Szabó Gábor volt, és tartok tőle, hogy marad is ki tudja meddig. Pár nappal 46. születésnapja előtt hunyt el egy budapesti kórházban pontosan 40 évvel ezelőtt. Ez a szomorú évforduló adta az alkalmat a kiváló és igazán népszerű gitárosnak Gyárfás „Gyafi” Istvánnak, hogy triójával egy Gábor emlékének szentelt koncerttel emlékezzen a szomorú évfordulóra az Opus színpadán.

“Zsolt nagyszerű gitáros. Mindig is csodálója voltam hangszínének, dallam- és kompozíciós érzékének.” – mondta róla egykori bostoni évfolyamtársa, Lionel Loueke, akivel a barátság még a Berklee-ben töltött időszakban szövődött. Bende Zsolt tehetségét kedden a Budapest Jazz Club közönsége is megcsodálhatta, a tapsokból ítélve teljes egyetértés alakult ki, a csaknem három évvel ezelőtt ugyanitt emlékezetes koncertet adott, világhírű benini gitárossal, mely után az alábbi kép készült a két egykori Berklee ösztöndíjasról.

A HARMÓNIA JAZZMŰHELY a Budapest Jazz Clubban március 4-én, pénteken 20 órai kezdettel bemutatja: Csapó Krisztián – Korb Attila Quintet 

Mint minden művészeti alkotást, Ayumi Tanaka albumát is számos oldalról közelíthetjük meg. Jelen kritika azt veszi alapul, hogy e zenei produkció (a lemez magyar címe Víz alatti csend) visszavezethető (s talán vissza is vezetendő) bizonyos 1945 utáni művészeknek a csendről szóló meditációjáig. Minthogy felsorolhatatlanul sok műről lehetne szót ejteni, most elégedjünk meg két különösen jelentős alkotás felidézésével. Nem állíthatjuk, hogy közvetlenül inspirálták Tanaka szerzeményeit, de spirituális jelenlétük a CD-n nagyon is elképzelhető.

Közönségsiker szempontjából a jazz az 1930-as évek második felétől az 1940-es évek derekáig élte az aranykorát. Ez volt a swing korszak, a big bandek évtizede. Az elkülönített fúvós szekciókra bontott, főként táncoló közönségnek játszó nagyzenekarok uralták a terepet. De mi is volt a swing lényege? Szerintem senki nem testesítette meg jobban ezt a stílust, mint az ismeretlenségből, Kansas Cityből New Yorkba valósággal berobbant Count Basie zenekar.

A zenésznek a zene nem csak hivatás, kenyérkereset vagy megszállottság, de mindenek felett örömforrás. A MagyarJazz sorozata keretében munkatársunk, Pallai Péter kérdezi a magyar jazzvilág nagyjait, mi az a tíz zenedarab, amit a legszívesebben hallgat saját épülésére, amikor éppen nem szakmázik? 

László Attila idén is zsűritag volt a Jazz Showcasen. Már 15 éve figyelik a kiemelkedő fiatal tehetségek előadásait a Müpában. Bércesi Barbara ajánlójában jól ismert neveket említett, akik a kultúra fellegvárában mutathatták meg magukat a közönség előtt és a szakmának. Ugyanitt, de a Fesztivál Színházban vagy a Bartók Teremben a fiatalok fellépései után minden évben már befutott zenekarokat hallgathatott meg a közönség, többször az előző évek nyerteseinek sikeres formációit.

A 2022. március 11-ei budapesti fellépésük lesz az első, ahol hagyományos koncert formájában, zenekarral együtt fognak zenélni. 

A modális jazz az 1950-es években alakult ki New Yorkban. George Russell 1953-ban megjelent zeneelméleti műve, a The Lydian Chromatic Concept and Tonal Gravitation adott elméleti muníciót a modális jazz kialakulásához, de Miles Davis Kind of Blue című 1959-ben megjelent nagylemeze tekinthető a fordulópontnak, amely után világszerte elismert lett a modális gondolkodás a jazzben.

Jubileumi ünnepséget rendeztek Nagykanizsán a helyi jazzklub megalakulásának 50 éves évfordulója alkalmából. Az öt programelemből álló rendezvény nyitányaként Jazztörténeti emlékpontot avattak. Erről az előzőekben részletes tudósítás számolt be a magyarjazz.hu oldalon. Ezt követően kerekasztal-beszélgetés, jazztörténeti kiállítás, koncert, majd jam session várta az ünneplőket. A rendezvény fő támogatója a Magyar Jazz Szövetség volt. A szervezet képviseletében Bágyi Balázs elnök és Gayer Ferenc alelnök vett részt a programokon.

Bizony már harminc év telt el azóta, hogy Natalie Cole Unforgettable c. albuma megjelent és egy zsák Grammy-díjat besöpört. A remek énekesnő a legnagyobb fekete amerikai személyiségek egyikének, Nat King Cole-nak volt a leánya. És azt is el kell mondani, hogy a technika segítségével énekelhetett duettet szeretett édesapjával, ami biztos belépő volt a világsikerhez.

Egy héttel meghosszabbították a jelentkezést a Winand Gáborról elnevezett versenyre!

Keveset beszélünk a női zenészek, jazz-zenészek, hangszeres jazz-zenészek helyzetéről Magyarországon. Máté J. György ’Készíts salátát’ című könyve jó kezdetnek és alapnak bizonyult, hogy körbenézzünk a hazai pályán is. Ha a hangszeres jazz-zenészekre gondolunk, igazán kevesen jutnak eszünkbe, de nem azért, mert rosszabbak lennének, mint férfi társaik, hanem mert olyan kevesen játszanak, lépnek fel a mindennapokban rendszeresen. A külföldi interjúk után, megpróbáljuk hazánkban is megkeresni az okokat, vajon miért mellőzöttek a nők ebben a kreatív szakmában, és van-e remény, hogy ez megváltozzon.