fbpx

A Nagy Elődök c. sorozatban Pallai Péter remélhetően közérthető szövegekkel és youtube illusztrációkkal mutatja be a jazztörténet stílusformáló szólistáit a különböző hangszereken (zongorával kezdve) a kezdetektől egészen a 70-es évekig. Olyanok is szerepelnek az összeállításokban akiket elkerült a világhír, noha megérdemelték volna.  A zenei illusztrációkat a youtube-ról válogattam, hogy a legszélesebb körben hozzáférhetőek legyenek. Általában ezek a darabok a Spotify-on is fellelhetők, ha csak nem jelzem az ellenkezőjét.

Zavartalanul, sőt sikeresen folytatódik a zenei cserekereskedelem a Budapest Jazz Club és londoni ikerlétesítménye, a 606 Club között. A kereskedelem létrehozásában és fellendítésében, a két jazz szentélytől eltekintve, a Nemzeti Kulturális Alap részfinanszírozása, a Harmónia Műhely Alapítvány (barátok közt: Harmónia Jazzműhely) szervező munkája és a londoni Magyar Kulturális Központ reklámtevékenysége is feltétlen említést érdemel.  

Ebben a részben a jazz történetének első jelentős stílusváltozását előkészítő muzsikusáról és zenekarainak felvételeit tartalmazó válogatott kiadásról lesz szó. Fletcher Henderson: Study in Frustration: Thesaurus of Classic Jazz című, három CD-t tartalmazó kiadása kerül terítékre. A kollekció a Columbia/Legacy 57596 jelzéssel jelent meg, és Hendersonnak és zenekarainak 1923 és 1938 között készített felvételeit tartalmazza.

A Jazztanulmányok, eredeti elnevezésével Jazz Studies művelői több évtizede alkalmazzák a társadalom- és bölcsészettudományok módszereit a jazz által felvetett kérdésekre. Az ezzel foglalkozó tudósok legfontosabb nemzetközi fóruma a Rhythm Changes nevű konferenciasorozat, amelynek hatodik etappját április közepén tartották az ausztriai Grazban, a Kunstuniversität termeiben. Jól mutatja a nemzetközi érdeklődés magas szintjét, hogy összesen harmincöt szekcióülést, illetve plenáris előadást tartottak Európa, Amerika, Ausztrália és Afrika országaiból érkezett szakemberek. Magyarországot a Jazztanulmányi Kutatócsoport három tagja képviselte, miután mind a hármukat beválogatták a konferencia szekció-előadói közé.

A Csillagvizsgálóban mindig egy fiatal tehetségnek adunk bemutatkozási lehetőséget.
Girincsi Fruzsina idén fog diplomázni a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazz-ének szakán. Az idei első Harmónia Jazzműhely Jazz-Csillagvizsgáló koncertjén Fruzsina volt az egyik, aki telt ház előtt mutatkozhatott be. A hétvégén pedig a Perpetuum zenekarával megnyerték a Budafoki Pincejárat Zenei Tehetségkutató versenyét. Kíváncsi voltam az idáig vezető útra, mik a jövőbeni tervei, hogyan látja egy fiatal énekesnő, milyen lehetőségek kínálkoznak számára a jazz zene világában.

A Nagy Elődök c. sorozatban Pallai Péter remélhetően közérthető szövegekkel és youtube illusztrációkkal mutatja be a jazztörténet stílusformáló szólistáit a különböző hangszereken (zongorával kezdve) a kezdetektől egészen a 70-es évekig. Olyanok is szerepelnek az összeállításokban akiket elkerült a világhír, noha megérdemelték volna.  A zenei illusztrációkat a youtube-ról válogattam, hogy a legszélesebb körben hozzáférhetőek legyenek. Általában ezek a darabok a Spotify-on is fellelhetők, ha csak nem jelzem az ellenkezőjét.

Már magam is mulatságosnak tartom, hogy minden londoni koncertbeszámolót a koncert viszontagságos előzményeivel kell kezdenem. Természetesen nem a Royal Festival Hallról, hanem a brit főváros egyik jazz szentélyéről, a 606 Clubról van szó. A viszontagságok fő oka általában a londoni közlekedés, melynek következtében, az általában du. 5-re beütemezett próbákról a sokszor vidékről vagy londoni külterületről érkező zenészek rendesen elkésnek. Pedig az ember úgy gondolná, hogy miután 7-kor már beengedik a klubba a közönséget, még akkor is, ha az előadás csak 8.30-kor kezdődik, arra a 2 órás felkészülésre égető szükség van, hiszen a vendégszereplő magyarok általában életükben akkor találkoznak először brit zenésztársaikkal.

Évtizedekkel ezelőtt hajlamosak voltunk azt hinni, hogy a jazz csak Amerikában, Európában és legfeljebb Japánban számíthat kedvező fogadtatásra.  Azért a csordogáló nemzetközi jazzirodalomból (elsősorban a hozzánk eljutó Down Beat jazzmagazinból) olykor értesülhettünk arról, hogy az amerikai külügyminisztérium, a State Department jóvoltából közismert amerikai zenekarok számára rendeztek koncertkörutakat  egzotikus országokba, olykor a vasfüggöny mögé is.

Ebben a részben Louis Armstrong munkásságának egy időszakát reprezentáló kollekcióról lesz szó. A 4 CD-t magába foglaló album címe: „The Complete Hot Five and Hot Seven Recordings”, amely a Columbia Legacy C4K 63257 jelzéssel ellátott kiadásában jelent meg. A CD-k zenei anyaga Armstrong és együtteseinek 1925 és ’29 között készült felvételeit tartalmazza.

Ebben a sorozatban rövid, remélhetően közérthető jegyzetek és zenei illusztrációk segítségével – a teljesség igénye nélkül -  elevenítem fel azon zenészek munkásságát, akik a 19. század végétől az 1970-es évekig formálták, alakították a jazz műfaját. Helyet adok azoknak is, akik nem szereztek maguknak világhírt, noha megérdemelték volna. A zenei illusztrációkat a youtube-ról válogattam, hogy a legszélesebb körben hozzáférhetőek legyenek. Általában ezek a darabok a Spotify-on is fellelhetők, ha csak nem jelzem az ellenkezőjét.

Jazz koncertek - Jazz Concerts in Hungary

H K Sze Cs P Szo V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
© 2019-24 MagyarJazz / Jazz.hu szakmai jazzportál, szeretett műfajunk, a JAZZ szolgálatában. All Rights Reserved. • Készítette és kiadásért felelős személy: Irk Réka • Kiadó: Jazzponthu Kulturális Alapítvány • 1122 Budapest, Maros u. 28. • Adószám: 19345684-1-43
Az alapítványnak adományt az alábbi bankszámlára köszönettel fogadjuk: 10700770-73692180-51100005