Nem tudom, hogy mennyire van visszhangja a Budapest Jazz Club „Világsztárok a BJC-ben” sorozat legutóbbi koncertjének, amelyet az új Ethan Iverson Trio (Thomas Morgannal a bőgőnél és Kush Abadey-jel a doboknál) adott január utolsó napján. Nem akarván ismétlésekbe bocsátkozni, akit érdekel némi információ a három muzsikusról, az megtalálja honlapunkon megjelent koncertajánlómat…

Tavalyra lekötött, végül elmaradt koncertjét pótolta be múlt szombaton a tavasszal induló JazzFest Budapest keretében, az elmúlt évtized jazzének egyik meghatározója és legnagyobb trombitása, Ambrose Akinmusire. A legutóbbi, decemberben megjelent „Owl Song” című lemezét az eredeti, bőgős nélküli trióval bemutató európai turnéja a tervek szerint Budapesten kezdődött volna, de közben előbb Lengyelországban is adódott három lehetőség. Már akkor kiderült, a legendás gitáros, Bill Frisell mellett a lebetegedett és otthonmaradt dobos, Herlin Riley helyét átvevő Gregory Hutchinson lép majd fel az Eiffel Műhelyházban, és a turné többi állomásán.

Bár igyekszünk lépést tartani a mára már valóban nemzetközivé vált jazzvilág eseményeivel, az előadók örvendetesen hatalmas számával, de lássuk be, hogy ez még akkor is lehetetlen lenne, ha semmi mással nem is foglalkoznánk a nap 24 órájában, nem is beszélve a műfaj jeles hazai képviselőinek munkásságáról…

Csütörtökön, a Budapest Jazz Clubban került sor Gerlóczy Zsigmond rendhagyó szóló zongoraestjére. Rendhagyó, mert nem készült előzetes szett lista, a koncerten ugyanis nem már megírt darabok vagy feldolgozások, hanem az első perctől az utolsóig ott helyben született dallamokból kibontakozó improvizációk hangzottak el, és rendeződtek végül a folyamatnak ívet adva, egységgé. A nézőteret jórészt egyáltalán nem a szerencsének köszönhetően megtöltő közönség részese lehetett a kompozíciók születésének, a kezdeti vajúdástól a beteljesedésig.