Pezseg a jazzélet Nagykanizsán az év utolsó két hónapjában. Novemberben a Happy Dixieland Band hangversenyét tartották iskolások részére. Ezt követte a háromnapos jazz-fiesta, amelynek a keretében emléktáblát állítottak az első Nagykanizsai Jazz Hétvége 50 éves évfordulójára, valamint plakátkiállítást és jazzkoncerteket is rendeztek ez alkalomból. A sor folyatódott a Filharmónia bérlet keretében tartott Budapest Jazz Orchestra műsorával. December másodikán a Budapest Ragtime Band lépett fel Nagykanizsán. Pár napja pedig a Binder-Borbély duó koncertjére került sor.

A Harmónia Jazzműhely (anyakönyvezve: Harmónia Műhely Alapítvány) és a legendás londoni jazz klub, a 606 között évekre visszanyúlóan folytatott zenész-cserekereskedelem idei utolsó, angliai fordulóján sztár zongoristánk, Szabó Dani képviselte a magyar színeket. Dani 12 éve lépett fel utoljára ezen a patinás tetthelyen, a tenorszaxofonos Julian Siegel, idén elhunyt csodálatos nagybőgősünk, Szandai Matyi és a dobos Martin France társaságában.

Az utóbbi években egyre többször halottam zenészkörökben áradozni a veszprémi Papírkutyáról. Privátbeszélgetésekben, FB posztokban, idővel itt-ott megjelent beszámolókban is felsőfokú jelzőkkel illették a három éve nyitott, és azóta a jazztudatba egyre jobban beépülő helyet. Felkeltette érdeklődésemet, vártam az alkalmat egy látogatásra. Amikor észrevettem, a következő fellépő egy trió lesz, - ráadásul nem akármilyen - remélve, hogy beférek a mikrobuszba, a régi barátság jegyében lecsaptam a lehetőségre. Hétfőn este héttől a háromgenerációs trióvá bővült kétgenerációs Egri a négyzeten duó adott koncertet. A bőgős apához és zongorista fiához ezúttal a legendás dobos, Kőszegi Imre csatlakozott.

Az újabb részben talán a magyarok által leglátogatottabb, közeli jazzklubot kerestem fel, bár a terveim között a bolognai jazzklub szerepelt, de az eső helyett a napfényt választottam, amit Bécsben értem el leggyorsabban.