Egy ilyen kerek évfordulónál azonban óhatatlanul előjön pár emlék a sajnos igen kevés régebbi, de bennem annál mélyebb nyomot hagyó találkozásainkról is, amelyek közül természetesen az első a legemlékezetesebb. 2010-ben rendezték a fénykorát élő, azóta sajnos a főváros közepéről elűzetett Gödör klubban a roma művészetet, a cigány kultúrát több művészeti ágban bemutató IV. Athe Sam Fesztivált. Az Athe Sam jelentése cigányul: Itt vagyunk! Az egy hetes fesztiválon természetesen a zene kapott kiemelt szerepet, és a sokszínű programok között a jazz is helyet kapott. A június 5-én, szombat este nyolckor a Fesztivál fellépőivel kezdődött gálán többek között az Egri – Pluto Electric Basses formáció és Snétberger Ferenc is fellépett. A fellépésre várakozva Snétberger mutatott pár fogást Egri Jancsinak a gitárján, és mikor észlelte, hogy „szolgálatba helyeztem magam”, odahívta és bemutatta a még énekelni kezdő fiát is egy közös fotóhoz. A kép azért is aktuális, mert Egri János éppen hétfőn ünnepelte 56. születésnapját, így a köszöntés neki is jár!
A többi emlék felidézését majd öt évvel később folytatom, a 70.-en amúgy is illik egy életművet bemutató cikket írni, így most az első után egyből jöjjön a legutóbbi koncert élmény. Kedden is telt ház fogadta a fellépőket, a szervező Get Closer képviseletében Kleb Attila meghatódottan fejezte ki örömét rövid nyitóbeszédében. Snétberger is meghatódott mikor a közönség hangos ovációja közepette színpadra lépett. Elmondta, nagyon várta ő is és muzsikus társai is, a világszerte bevezetett korlátozó intézkedések után a közönséggel való találkozót. Örülnek, hogy újra az őket mindig inspiráló közönség előtt játszhatnak, ráadásul a második napon is ilyen sokan kíváncsiak játékukra. Hozzátette még, ez a koncert jobb lesz, mint az előzőnapi. Ahogy hétfőn, a trió kedden is az ECM kiadónál 2017-ben megjelent „Titok” című lemez anyagát mutatta be. A lemezbemutató annakidején a koronavírus járvány miatt elmaradt, a trió svéd bőgőse, Anders Jormin, és amerikai dobosa, Joey Baron a repülőgépjáratok korlátozása miatt hazájában rekedt, egyedüli érkezőként Snétberger azonban megmentette a koncertet, csodálatos szólókoncertet adott, amely a végén az éppen a fesztiválon előzőleg fellépett Richard Bona is csatlakozott hozzá. Idén január végén viszont megérkezett a Charles Lloyd „svéd korszakából” is ismert (All My Relations – ECM 1995) Anders Jormin, és a 2013-ban John Abercrombie kvartettjével a BJC-ben is fellépett Joey Baron.
A három muzsikus tökéletes összhangban játszott együtt, s mivel a „Titok” lemez hangzásvilágába a hallgatót finoman vonzó, intenzív melodikus improvizációk vannak túlsúlyban, a koncert közönsége is a gitár és Jormin bőgőjátékának dallamos dialógusát hallgathatta, melyhez érzékeny ritmikai hátteret kínáltak Baron olykor puszta kezei által megszólaltatott dobjai. „Számomra egyedülállónak tűnt a párbeszéd, Andersnek van egy különleges „hangzása”, egy különleges módja annak, hogy belépjen a zenémbe. Ő és Joey olyan inspirációkat kínáltak, amelyek tükröződnek a játékomban.” – mondta Snétberger Ferenc a lemezfelvétel után adott interjújában. Nem felejtette el Manfred Eicher, az ECM vezérének nevét sem megemlíteni, aki szelíd ajánlásaival ezt a triót összehozta, és inspiráló ötletei, darabválasztása és azok sorrendje nélkül, az album ebben a formában nem születhetett volna meg. Ezt a természetesen lélegző, ragyogó szólókkal fűszerezett magas szintű összjátékot kedden a MOMkult-ban élőben is élvezhettük. Csodálatos ajándékot kaptunk, és úgy érzem, a hosszan kitartó tapsviharral egy művész, egy muzsikus számára a legcsodálatosabb ajándékot adtuk. Mindkettő szívből jött. Boldog születésnapot!
Snétberger Ferenc legközelebb február 26-án, a Zeneakadémián Szakcsi Lakatos Bélával és Tony Lakatossal lép fel. (Csak szólok)
MoM Kult / Get Closer, 2022. január 24.
Fotó: Somogyvári Péter