Egyébként óriási energiák feszítik ezt a kísérletező kedvet, tulajdonképpen ez emelte az amerikai mellé a lengyel jazzt, legalábbis számomra, engedtessék meg ennyi elfogultság, már a lengyel-magyar barátság okán is.
No de helyben is vagyunk! Bazsinka Ágnes négy évvel ezelőtt a lengyelországi Żory-ban járt, a Voicingers fesztivál döntőse volt. Megtetszett neki mindaz, amit látott és tapasztalt, melynek következtében a katowicei Szymanowski Akadémián végezte a mesterkurzusát. Tegyük hozzá, hogy a Wacław Felcak Alapítvány támogatásával. Felcak személye, pályája és életének története megérne egy misét, de egy ilyen cikk nem vágna a MagyarJazz profiljába. Legyen elég annyi, hogy az alapítvány sok lehetőséget tartogathat a lengyel-magyar jazz kapcsolatok élénkítését tekintve is.
Bazsinka Ágnes együttest alakított három, a katowicei akadémián megismert fiatal lengyel muzsikussal (Szymon Bora vibrafonossal, Jan Jerzy Kołacki bőgőssel és Bartłomiej Dybel dobossal). Ez a „las IIII” nevű kvartett. Azon, hogy egy vibrafonos is került a formációba, nem szabad csodálkozni. Katowicében tanít Bernard Maseli, a hangszer mestere, akit a Walk Away nevű együttesben hallhattunk először itt Magyarországon, valamikor a nyolcvanas években, a debreceni jazzfesztiválon. Rendkívüli muzsikus, még akkor is, ha a jelek szerint, azóta is megszállottan ragaszkodik a fúziós irányzathoz. Katowice tehát a lengyel jazz vibrafonozás fészke.
A „las IIII” három magánkiadásban idén megjelentetett első CD-je a „Things Look Different from Here” címet kapta. Meglepően rövid, de érdekes lemez, amely kétségtelenül sok jazzes elemet tartalmaz, de leginkább a világzene galaxisába sorolhatnánk. Nincs ebben semmi különös, a jazz és a világzene kapcsolata, hogy ne mondjuk szintézise nem Bazsinka Ágnessel és kvartettjével kezdődött. Ami az ő lemezüket illeti, csábító az a titokzatosság, amit ez a zene sugároz. Hiányoznak a legmeghatározóbb jazz toposzok, hiányzik a mindent elsöprő dinamika, inkább az árnyaltság, bensőségesség, az intimitás, a finomra hangolt effektusok, visszafogott megnyilvánulások jellemzik a CD-n hallható anyagot. Bazsinka Ágnes egyrészt hangszerként használja a hangját, de szöveggel énekelt részletei is vannak a lemeznek, sőt, egy hosszabb, általa írt szabad vers is hallató „spoken word” szerű előadásában az albumon, méghozzá magyarul. Érdekes, hogy olyan érzékenységgel követik és kísérik itt is Bazsinka Ágnest a lengyel partnerek, mintha minden szót értenének. Egyébként három vendégzenésze is hallható a lemezen, egyikük a magyar ütőhangszeres, Dés András.
Félreértés ne essék, nem e CD érdemeit és erényeit szeretném kisebbíteni, de a lengyel jazz világában gyakoriak az efféle kísérletek. Nagy hirtelen a Maestro Trytony nevű együttes, és az ő Enoptronia című CD-je, vagy az Elma művésznevű énekesnő Ad Rem című lemeze jut eszembe, ami helyenként a free jazz legabszurdabb formáit veszi célba. De beugrik az énekes Jorgos Skolias és a harsonás Bronisław Duży vad és bizarr duo-CD-je is.
Nemhogy taszító és elidegenítő, éppen ellenkezőleg, hívogatóan érdekes Bazsinka Ágnes CD-je, simán beleillik a lengyel jazz nagy, kísérletező vonulatába is.
szerzői kiadás, 2019
Közreműködnek:
Bazsinka Ágnes – ének
Szymon Bora – vibrafon
Jan Jerzy Kołacki – bőgő
Bartłomiej Dybel - dobos
- Things Look Different from Here - Intro
- Things Look Different from Here - Part I
- Things Look Different from Here - Intermezzo I
- Things Look Different from Here - Part II
- Things Look Different from Here - Intermezzo II
- Things Look Different from Here - Part III
- Things Look Different from Here - Intermezzo III
- Things Look Different from Here - Part IV