Múlt hét szombaton már délután hajóra szállt a Modern Art Orchestra legénysége. A Swingin’ On The Danube fesztivál keretében augusztus 22-én egymás után két koncertet adtak a Batthyány téri Silver Line kikötőből indult Nimród fedélzetén. Mindkettő ingyenes volt, de ahogy a részletes programot ismertető előzetesünkben, és több helyütt idejében közétett műsorajánlókban olvashatták, legkésőbb augusztus 19-e éjfélig regisztrálni kellett.

Azt hiszem az idei év örökké emlékezetes lesz a világon. Járványokhoz, természeti katasztrófákhoz, helyi háborúkhoz, az erőszak tombolásához és a klímaváltozás következményeihez alkalmazkodva évtizedek óta próbálunk életstratégiákat felállítani. Ebben az évben viszont olyan globális járvány hatásaival szembesültünk, ami több mint egy nagy felkiáltójel. A társadalmak mindegyik csoportját érzékenyen érintette a koronavírus okozta járvány. A kulturális élet területén dolgozók is komoly egzisztenciális válságba kerültek. Fesztiválok, színházi előadások, koncertek és egyéb tömegeket vonzó rendezvények lehetetlenültek el. Az alábbi beszámoló – a teljesség igénye nélkül - a Nagykanizsához köthető zenészekről és koncertekről szól.

Much of the music that gets pigeonholed as „world music” nowadays has a problem: it wants to bridge the two banks, ancient and modern so much that it forgets about the water underneath. New York-based Hungarian singer Nikolett Pankovits has come forward with a brilliant new record. River seems to me about knowing where the water flows, where the banks are, and how to bridge those distant banks.

A márciusban elrendelt korlátozások enyhítése óta a BJC, az Opus, az iF, és a Jedermann után, hétfőn a Nyitott Műhelybe is visszatérhetett az élőzene. A koronavírus miatti csend a kultúra 18 éve önerőből működő Ráth György utcai bázisát is válsághelyzetbe sodorta, az alapító, egyszemélyes üzemeltető, programszervező, vendéglátós feladatokat ellátó, egyszóval mindenes Finta László ezért adakozásra kérte a törzsközönségét, és az alkalmanként idelátogatókat. Azokat, akiknek hétről-hétre fontos volt, hogy a főként a marginális kultúrába sorolt irodalmi estek, filmvetítések, koncertek, képző-, és fotóművészeti kiállítások után, még egy kicsit tovább maradva, családias légkörben megvitassák egymás közt az alkotókkal a látottakat, hallottakat, és akiknek ezek a mára kissé furcsának tűnő tevékenységek életük fontos részévé váltak.