Gyárfás István, Szabó Gábor-díjas jazz-zenészünk több szálon is kötődik a szabói életműhöz. Ennek kapcsán már csinált egy műsort zenekarával a mester számaiból és hangszereléseiből, melyet több helyen is bemutatott. A Zene Házában találkoztam a programmal, még tavaly. A már évek óta – ~2018-tól – változatlan felállású zenekarral, a Guitar Madness társulatával pedig készítettek egy albumot, melyet Szabó Gábor emlékének ajánlottak (Hommage à Gábor Szabó {Szabó Gábor emlékének}). Az öttagú formációban hárman gitároztak (Gyárfás István, Rieger Attila és Szalay Gábor), illetve a ritmusrészleget Soós Márton (nagybőgő) és Cseh Balázs (dobok) alkotta.
Az Opus Jazz Clubban immáron hat éve tartó népszerű műsorfolyam márciusi „adásában” Pocsai Kriszta és a MAO kisegyüttese Sassy „How Long Has This Been Going On?” c. 1978-as lemezét idézte fel igazán forró klubhangulatban... Ahogyan az eredetiben, itt sem voltak fúvósok, csak gitár és zongoratrió kísérte a gyönyörű hanggal és varázsos személyiséggel megáldott hazai dívát.
Múlt szombaton a Fonó kissé szokatlan késői időpontra, este félkilencre meghirdetetett kettős koncertjén először a Horváth „Tojás” Gábor Trio, majd rövid szünet és átállás után a Hajdu Klára Quartet Borbély Mihállyal lépett színpadra. Mindkét zenekar főként legutolsó, 2022-ben megjelent lemezéről válogatott, és mivel mindkettőjüknek már gőzerővel készül rövidesen megjelenő új albuma, a játszottak többségét itt hallhattuk utolsó alkalommal élőben.
Mindig nagy öröm, amikor egy jól sikerült hazai jazzalbum kerül figyelmünk középpontjába. Így történt ezúttal is, amikor a hazai jazzdobolás egyik leglelkesebb képviselőjének első saját albumát ismerhettük meg lemezbemutató koncert formájában.
70 felett járhat már a magyar jazzművészek száma, akik a Harmónia Jazzműhely, a Nemzeti Kulturális Alap, valamint a legendás londoni jazz szentély, a 606 Club együttes támogatásával felléptek az évek során az említett londoni klubban, mindig is élvonalbeli brit muzsikusok társaságában. A legutóbbi a sorban a csodálatos hanggal és hanghasználattal megáldott Kanizsa Gina volt, aki a szökőévi február utolsó napján delejezte a közönséget a 606-ban.
A Magyar Jazz Szövetség idei első versenyét, hazánk egyik leghíresebb zenészének, pedagógusának, zeneszerzőjének, hangszerelőjének ajánlotta. Babos Gyula emlékére rendezték meg a Babos Gitárversenyt, melynek főszervezője az egykori tanítvány, Halper László volt.
Skylark Metropolitan néven tavaly jószerivel spontán alakult zenekarával lépett fel szombaton az Opus Jazz Clubban a kortárs jazzélet egyik legsokoldalúbb, töretlenül új utakat feltáró muzsikusa, a zeneszerzőként, altszaxofonosként egyaránt elismert, Európa és az Egyesült Államok számos jazzfesztiválján is sikert arató Tóth Viktor. Az eddig többnyire a szomszédos országokban és vidéken koncertezett, akár „all stars” jelzővel illethető formációjába két Junior Prima-díjas, a gitáros Cseh Péter, és az ezúttal akusztikus bőgőn játszó Fonay Tibor, valamint az LFZE Jazz Tanszékének Artisjus-díjas dob művésztanára, Gyárfás Attila kapott meghívót. A klub beharangozója négy nagyszerű zenész különleges repülését ígérte, és a teltházas közönség nem csalódott, már a koncert elején a pacsirták égi városában érezhette magát.
A 17. Müpa Jazz Showcase harmadik napján az énekesnőké volt a színpad, és az utolsó koncertre már tényleg nem maradt ülőhely, így a nézők számából ítélve, prognosztizálni lehetett egy előzetes tippel a közönségdíj nyertesét.
A 17. Müpa Jazz Showcase második napján izgalmas zenék fogadták a közönséget és végre telt ház előtt muzsikálhattak a fiatalok.
A már 17 éve megrendezésre kerülő Müpa Jazz Showcase idén is hat fiatalokból álló zenekart mutat be délután fél 5-től pénteken, szombaton és vasárnap.
Február 2-án Soso főszereplésével ünnepeltük Stitt 100. születésnapját a BJC-ben. De a centenárium jó apropót szolgáltatott a MAO „Legendás albumok” sorozata februári „szeánszának” is, hogy egy remek Sonny Stitt/Paul Gonzalves lemez felidézésével tisztelegjenek a nagy szaxofonos(ok) emléke előtt az Opusban.
Az utóbbi években a legnagyobb jazzikonok egymás után érik el a 100. születésnapjukat, persze sajnos ők már több-kevesebb ideje az örök jam session résztvevői. Ilyen érdekes konstelláció viszont igazán ritkán adódik: a Harmónia Jazzműhely által rendezett pénteki koncertek egyike éppen február másodikára esett, amely napra pontosan Sonny Stitt születésének centenáriuma volt.
Nem tudom, hogy mennyire van visszhangja a Budapest Jazz Club „Világsztárok a BJC-ben” sorozat legutóbbi koncertjének, amelyet az új Ethan Iverson Trio (Thomas Morgannal a bőgőnél és Kush Abadey-jel a doboknál) adott január utolsó napján. Nem akarván ismétlésekbe bocsátkozni, akit érdekel némi információ a három muzsikusról, az megtalálja honlapunkon megjelent koncertajánlómat…
Tavalyra lekötött, végül elmaradt koncertjét pótolta be múlt szombaton a tavasszal induló JazzFest Budapest keretében, az elmúlt évtized jazzének egyik meghatározója és legnagyobb trombitása, Ambrose Akinmusire. A legutóbbi, decemberben megjelent „Owl Song” című lemezét az eredeti, bőgős nélküli trióval bemutató európai turnéja a tervek szerint Budapesten kezdődött volna, de közben előbb Lengyelországban is adódott három lehetőség. Már akkor kiderült, a legendás gitáros, Bill Frisell mellett a lebetegedett és otthonmaradt dobos, Herlin Riley helyét átvevő Gregory Hutchinson lép majd fel az Eiffel Műhelyházban, és a turné többi állomásán.
Bár igyekszünk lépést tartani a mára már valóban nemzetközivé vált jazzvilág eseményeivel, az előadók örvendetesen hatalmas számával, de lássuk be, hogy ez még akkor is lehetetlen lenne, ha semmi mással nem is foglalkoznánk a nap 24 órájában, nem is beszélve a műfaj jeles hazai képviselőinek munkásságáról…
Csütörtökön, a Budapest Jazz Clubban került sor Gerlóczy Zsigmond rendhagyó szóló zongoraestjére. Rendhagyó, mert nem készült előzetes szett lista, a koncerten ugyanis nem már megírt darabok vagy feldolgozások, hanem az első perctől az utolsóig ott helyben született dallamokból kibontakozó improvizációk hangzottak el, és rendeződtek végül a folyamatnak ívet adva, egységgé. A nézőteret jórészt egyáltalán nem a szerencsének köszönhetően megtöltő közönség részese lehetett a kompozíciók születésének, a kezdeti vajúdástól a beteljesedésig.
H | K | Sze | Cs | P | Szo | V |
---|---|---|---|---|---|---|
5
Dátum :
2021. júl. 5.
|
11
| |||||
12
| ||||||
19
| ||||||
26
Dátum :
2021. júl. 26.
|