Nem csak Kecskeméten, Székesfehérváron és Esztergomban, hanem Paloznakon is szólni fog a jazz a hétvégén, egészen pontosan augusztus 3-5. között.

A kora délutáni kezdés ellenére szinte teljesen megtelt a Harcsa Veronika Udvar a MAO koncertjére. Ez annál is inkább örömteli tény, mivel a méltán kedvelt jazz-színtér idén sajnos elköltözött megszokott helyszínéről a falu szélére, meglehetősen távolra az események epicentrumától, minimumra csökkentve az eshetőségét, hogy egy nem kifejezetten jazzkedvelő látogató, egy-egy koncertre spontán beesve szerezzen újszerű zenei élményeket.

Idén is augusztus első hétvégéjén rendezik meg Kecskeméten a Jazzfővárost, ami sokban különbözik a hagyományos fesztiváloktól.

A Budapest Jazz Clubbal szorosan együttműködve a Kult13 szervezésében június 16-án kezdődött nyári mini-fesztiválon a jazz legfiatalabb generációjának képviselői lépnek fel hétvégenként a Hollán Ernő utca sétálószakaszán felállított dobogón. Augusztus 19-ig minden pénteken és szombaton a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jelenlegi, vagy frissen végzett hallgatói játszanak itt, többnyire egy-egy már némi ismertséggel bíró énekesnő társukkal duóban vagy trióban, de szerepelt a programban instrumentális nap is. Múlt hét szombaton sportnyelven szólva a még az LFZE növendékeként induló, de már a BJC-ben is több teltházas koncerten sikert arató, Castagno Claudia, a már diplomát szerzett, de még továbbra is nagyon fiatalnak számító Egri Jancsival duóban adott egy bensőséges koncertet.

Óriási szerencse kell ahhoz, hogy valakinek az egyik kedvenc jazz-zongoristája éppen akkor repüljön New Yorkból (ez esetben Brazíliából) a nyaraló helyére, amikor épp egy hétig ott tartózkodik. Nem is beszélve arról, mikor a két hónapja a New York-i Village Vanguardban hallott dobos jön velem szembe az egyik festői falu utcáján. Ám az Isztriai-félsziget zenei élete példás, így a helyi zenészek sem maradhatnak ki a beszámolóból, sőt egy jazzfesztiválon is jártam. New York, Milánó, Velence után a hazánkban is oly népszerű üdülőhelyről készült egy kis ismertető.

A Nagy Elődök c. sorozatban Pallai Péter remélhetően közérthető szövegekkel és youtube illusztrációkkal mutatja be a jazztörténet stílusformáló szólistáit a különböző hangszereken (zongorával kezdve) a kezdetektől egészen a 70-es évekig. Olyanok is szerepelnek az összeállításokban akiket elkerült a világhír, noha megérdemelték volna.  A zenei illusztrációkat a youtube-ról válogattam, hogy a legszélesebb körben hozzáférhetőek legyenek. Ez a fejezet a hatvanas-hetvenes évek avantgárdjával foglalkozik és a zene nem mindenkinek lesz a kenyere. Lesznek roppant hosszú felvételek is, amelyeket természetesen nem köteles az olvasó végig hallgatni.

Augusztus első hétvégéjén „jazzrajongók Mekkája” lesz Magyarország.

Az idei Művészetek Völgyében a Harcsa Veronika Udvarral szemben egy új udvarnak is helyet ad az összművészeti fesztivál, ahol ugyancsak jazz-zene fog szólni, mégpedig a Magyar Jazz Szövetség Udvarnak.

Péntekre virradóra New Yorkban 96 éves korában meghalt Tony Bennett. A 41 jelölésből 18 Grammy-díjat nyert, emellett a Recording Academy életműdíját, és két Emmy-díjat is kapott, valamint a Kennedy Center kitüntetettje, a National Endowment for the Arts Jazz Master, a Nemzeti Alapítvány a Művészetekért Jazz Mesterévé lett énekes halálának híréről a nemzetközi sajtó legrangosabb orgánumai is beszámoltak. „A „Great American Songbook” egyik legnagyobb tolmácsolójaként vitte a fáklyát, a 20. század legnagyobb amerikai énekeseinek, Louis Armstrong, Bing Crosby, Judy Garland, Billie Holiday, Frank Sinatra zenei útját, a 21. századba.” – emlékezett róla Bruce Weber a The New York Times munkatársa.

Korunk egyik legnagyobb szaxofonosa is az ECM-nél „kötött ki” már évekkel ezelőtt, 2018 óta pedig már saját neve alatt három lemezt készített új triójával, amely Trio Tapestry néven szerepel.

Új sorozatot indítunk el 2023-ban. A klubokba, fesztiválokra járó jazzt kedvelő közönség a zenészekről csak-csak tud informálódni a világhálón keresztül, de azokról a hangszerekről semmit nem tudunk általában, amin játszanak a muzsikusok. Most itt az alkalom, hogy a jazz-zenészek – minket csak ők érdekelnek – mesélhessenek egy kicsit arról a tárgyról, amivel talán egész életükben több időt töltöttek, mint embertársaikkal. Miért fontos számukra, mit kell tudni róla, mi a kiválasztás alapja. Kérésemre közérthetően, valóban nem a zenész a zenésznek, hanem a zenész a közönségének mondja el a legfontosabbakat a hangszeréről.

Egy csomó kulturális toposz és hagyomány vezette be a Sárik Péter Trió és Szőke Nikoletta koncertjét, ami talán egy kicsit feszélyezte is őket. Itt van mindjárt a helyszín: az a fertődi kastély, amelyet Esterházy „Fényes” Miklós herceg bevallottan úgy építtetett, hogy versenyre keljen Mária Terézia császárnő pompájával. A család jelenlegi feje Antal herceg, aki újabban itt is lakik, és a hercegné társaságában végig is hallgatta a koncertet. A fokozatosan restaurált kastély Marionett színháza már alkalmas jazzkoncertekre – sajnos az örökérvényű Haydn-szimfóniák bemutatójának fő helyszíne, az operaház nem volt megmenthető, a Marionett színház viszont igen, a romokból itt jelzésszerűen hagyták meg az eredeti részeket, és ízlésesen tették új funkciókra alkalmassá (bár ezen a koncerten az énekesnő többnyire előrébb állt a lámpák fényénél, ezért belőle a közönség kevesebbet láthatott).

A június 27-én lelakatolt Budapest Jazz Club három hét szünet után újra kinyitja kapuit július 18-án.

Mint arról koncert-előzetesünkben is hírt adtunk, a 85 éves muzsikus 2006-ban történt hazatelepülése óta minden évben igyekezett koncerttel emlékezetessé tenni születésnapját. Pénteken este a budai Nyitott Műhelyben gyűltek össze Tommy barátai és tisztelői, hogy köszöntsék a mindig vidám jazzfenomént.

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektori pályázatának diszkriminatív kiírása miatt az egyetem tanárai és a MJSZ is nyílt levélben tiltakozik.