Megkaptam ezt a lemezt, méghozzá bakeliten, ami a hanghordozók királya, és örülök, hogy megélhettem újra virágzó korszakát ennek a hanghordozónak. A lemezt kibontva, majd lemezjátszóra helyezve, minden más külső hatást kizárva, rászántam az időt, hogy végighallgassam. Abban a közel 45 percben csak a lemez volt és semmi más, és őszintén írhatom, hogy többszörösen megért minden percet.

Összes taktusát, ritmusváltását, mint egy csepp méz éltem meg, egyesével ízlelgetve és memóriám féltett bugyrába zárva ezt az intellektuálisan kimagasló művet. Bátran mondhatom, hogy e lemez nemcsak a jazzrajongók számára ad felejthetetlen élményt, hanem azoknak is, akik a jazz új megoldásait keresik és talán a mindennapi zenehallgatók ízlésének is megfelel.

Az albumot meghallgatva nem véletlenül írtam az elején azt a szót, hogy alkotások. Maguk a számok egyenként is egy tökéletes, kerek egészet adó kompozíciók, de így egyben, egy lemezen egy páratlan – a mai jazzt igen magas szintre emelve – világot, zenét, fantáziát ad nekünk.

Az album első számának különlegessége, hogy trombitán Fekete-Kovács Kornél csatlakozik, zenéje, a hangszerek, az összhang már a kezdéskor elvarázsolnak. Egy mesebeli világba csöppenünk, ahol ha az ember becsukja a szemét, az elképzelt táj megelevenedik előtte minden színével és játékosságával. A billentyűk és a trombita közös játéka varázslatos, a többi hangszerrel együttműködve remek ritmust teremt. Nagyon erős kezdés ez egy első lemeznek, az ember izgatottan várja a folytatást, és kicsit aggódik is, hogyan lehet ezt a színvonalat szinten tartani.

Apró szünet után a második számnál, már az elején egy igen bátor zenei stílusváltást kapunk és végig a 6 perc 11 másodperc alatt ez meg is marad. Aggodalmam gyorsan szerte is foszlik, a választ gyorsan megkaptam: a színvonal igen magas szinten maradt. Igazi mai, friss, ropogós jazzt hallhatunk, intenzív és impulzív zenei megoldásokkal. A zongora, a szintis hatások kis vibrálása teszi az élményt igazán pikánssá, miközben a fúvós ritmusok természetes módon rásimulnak ezekre.

Az „After” című szám kicsit mintha az első zene tovább folytatását, kiteljesedését adná meg nekünk. Igen érdekes így hallgatni, hogy e kettő közé „ékelődött be” az „Idris”, ami igazán érdekes és fantasztikus megoldás. A szám közepétől a zene felgyorsul, kiváló dallamos téma tárul elénk, kicsit talán a progresszív rock irányába hajlóan.

A „Reflection” egy nagyon kerek, egy mai fúziós jazz lett. Tökéletes. A progresszív rock stílusok itt is feltűnnek – vagy folytatódnak – óvatosan, s mellette a szöveges részek, az elektronika, a dallamok, a fel-feltűnő könnyűzenei stílusok igazi szépséget adnak a számnak.

A „Northface” az előző robbanás után segít kicsit lenyugodni, megpihenni. Csak ülni, egy pohár vörösbort kortyolgatni és átadni magunkat a zene hullámzásának. Szép kerek megoldások, léleksimogató zene.

Az „Outland” óvatos, megfontolt kezdése egy apró jelet ad, hogy ez a szám valami meglepő kiteljesedést fog adni. Ültem, vártam minden szakaszát és minden egyes részben kaptam valami újat, valami csodát, valami olyat, aminek a mai magyar jazz színpadokon a helye. A hangszerek ütemesen, bátran válaszolnak egymásnak, a tempót hol fokozzák, hol kicsit megpihenve átengedik a teret a másiknak. Parádés.

 A New Fossils koncertje az Érdi Jazz Klubban.

A befejező alkotás, a „Majdan” szépen lekerekíti a teljes lemezt, bezárva az elmúlt közel 45 percet. Elgondolkodtat, felemel. Az album végén, mikor már minden elcsendesedett, csak ültem percekig, visszagondoltam a számokra egyesével. Hihetetlen volt és bízom benne, hogy minél több zenerajongó átéli ezt hamarosan.

Az egész lemez karakterisztikája nem mindennapi. Ez az alkotó közösség egy olyan ajándékot ad nekünk, amit mindenképp meg kell hallgatni, olyat, amit sok-sok jazzklubban játszani kell, hogy minél több emberhez eljuthasson.

Az együttes tagjai:

Szabó Ferenc Dániel (dob),
Ocsovay Damján (billentyű),
Varga Dániel (szaxofon),
Gyányi Marcell (nagybőgő) és
Tóth István (gitár)

A lemezen megjelenő alkotások:

1. The River Can Not Go Back;
2. Idris;
3. After;
4. Reflections;
5. Northface;
6. Outland;
7. Majdan

 Fotó: Lázár Miklós

Időközben megjelent a második albuma is a New Fossilsnak: