Idén már a kilencedik alkalommal rendezték meg Érden az AVL-Érdi Jazz Fesztivált. A címet pedig nem a szerző, hanem az egyik lelkes jazzrajongó adta a fesztiválnak.

A torinói születésű amerikai jazzdíva nevével és művészetével a század első évtizedének közepén találkoztam először nagy sikerű Easy to Love c. albumának beszerzésével. Akkoriban azt hittem, hogy ő is olyan olasz-amerikai, mint Joe Lovano (és még sokan mások, akik Amerikában születtek), annyira akcentus nélkül énekelte a Nagy Amerikai Daloskönyv legjobb darabjait, olyan muzsikusokkal a háttérben, mint Gerald Clayton vagy James Moody…

Jazzbarátok álma válik valóra, amikor az archívumok mélyéről régen elhunyt jazzikonok korábban nem ismert és/vagy nem publikált felvételei kerülnek elő, amit aztán közkinccsé tesznek. Ilyen ez az 1975-ben a kanadai Vancouverben rögzített, korábban soha ki nem adott „élő” koncertfelvétel is, a legnagyobbak között méltán számon tartott Bill Evans Trióval.

A Nagy Elődök c. sorozatban Pallai Péter remélhetően közérthető szövegekkel és youtube illusztrációkkal mutatja be a jazztörténet stílusformáló szólistáit a különböző hangszereken (zongorával kezdve) a kezdetektől egészen a 70-es évekig. Olyanok is szerepelnek az összeállításokban akiket elkerült a világhír, noha megérdemelték volna.  A zenei illusztrációkat a youtube-ról válogattam, hogy a legszélesebb körben hozzáférhetőek legyenek.

Az örvendetesen gazdag fővárosi jazzkínálat miatt nehéz volt elhatározni az elmúlt szombaton, hogy számomra két fontos koncert közül melyiket is válasszam. Végül a „szebbik nem” és az Opus mellett döntöttem, amit az is megkönnyített, hogy kedves barátom és kollégám, Somogyvári Péter a BJC-t célozta meg (az ő beszámolója már olvasható honlapunkon).

Újabb jazz-emlékhellyel gazdagodik Nagykanizsa a közeljövőben. Civil kezdeményezésként, közadakozásból emléktábla állítását kezdeményezték a nagykanizsai jazzklub alapító tagjai az I. Nagykanizsai Jazz Fesztivál 50. évfordulójára emlékezve. November 9-én Béres János Vajda Lajos-díjas szobrászművész alkotását az 1973-as fesztivál helyszínén avatják fel.

Idén is szeptember középen kezdődik és 3 napig tart az Újbuda Jazz Fesztivál. Két helyszínen a jazz több ága mutatkozik be.

Józsefváros Önkormányzata 2021 őszén hagyományteremtő szándékkal hívta életre először a kerület semmihez nem hasonlító sajátos hangulatát megidéző, zenei világához mélyen kötődő a háromnapos jazzfesztivált, amelynek sorsa a tervek szerint folytatódott. Az önkormányzat beváltotta ígéretét, így idén a harmadik alkalommal várták a Rákóczi térre a zenét művelőket és a zenét befogadókat. Tavaly a reménytelenül hideg, esős időben a szabadtéri színpadot fel sem állították, az összes koncert a Vásárcsarnokba került, az idei pénteki nyitányon viszont az eredeti tervek szerint koradélutántól estig óránként váltották egymást a csarnok főbejárata mellé, és a csarnok épületében épített színpadon a zenekarok. Az ingyenes programokon a jazz szinte valamennyi stílusa helyet kapott, idén a szervezők a jelen és a jövő jazz-zenészei közül igyekeztek minél több tehetséges női előadót bemutatni.

A rendkívül sokoldalú zeneművész, Pozsár Eszter a múlt évtized végén alapította legutóbbi formációját, a Contempo triót, amellyel 2019-ben készítette el nagy feltűnést keltő Appassionato c. lemezét is. Annakidején a progresszív zenét támogató Opus színpadán volt a lemezbemutató koncert, és azóta is – legutóbb a most induló őszi koncertidényben – ezen a kellemes színhelyen élvezhettük az igényes zenét nyújtó muzsikusok játékát.

Új sorozatot indítunk el 2023-ban. A klubokba, fesztiválokra járó jazzt kedvelő közönség a zenészekről csak-csak tud informálódni a világhálón keresztül, de azokról a hangszerekről semmit nem tudunk általában, amin játszanak a muzsikusok. Most itt az alkalom, hogy a jazz-zenészek – minket csak ők érdekelnek – mesélhessenek egy kicsit arról a tárgyról, amivel talán egész életükben több időt töltöttek, mint embertársaikkal. Miért fontos számukra, mit kell tudni róla, mi a kiválasztás alapja. Kérésemre közérthetően, valóban nem a zenész a zenésznek, hanem a zenész a közönségének mondja el a legfontosabbakat a hangszeréről.

Az amerikai jazzújságírók körében kedvelt fordulat volt az „Old Wine, New Bottles” kifejezés a korábbi felvételek újrakiadása esetében. Ez a gyakorlat mostanában szinte reneszánszát éli, hiszen időközben új generációk nőttek fel, no meg bizonyára üzleti megfontolások is közrejátszanak…

Idén már harmadszorra rendezik meg a Rákóczi téri Vásárcsarnokban a Józsefvárosi Jazzfesztivált, melyen sok fiatal jazz-zenész is fellép.

A „Legendás Jazzalbumok” elnevezésű népszerű sorozat újabb állomásához érkeztünk az őszi idény indulásával az Opusban. A MAO nagyzenekar tagjaiból formált különféle felállású formációk már 2018 óta idézik fel a jazztörténet mérföldköveit jelző lemezalbumokat. Az idén 100 éve született Dexter Gordon emlékére ezúttal a Dexter Blows Hot and Cool c. lemezét „reprodukálta” a Fekete-Kovács Kornél vezette csapat.

A nap kitartóan süt, a hőmérő még nyári érteket mutat, de szeptember akkor is az őszt hozza. Első napja idén péntekre esett, mely nap, mint jazzkörökben tudni illik, a Harmónia Jazzműhely szervezte koncertek napja csaknem a Budapest Jazz Club fennállása óta. Szeptember 1-én az ősztől tavaszig tartó szezon évadnyitóját együtt ünnepelhette a közönséggel, a fellépő muzsikusokkal a patinás klub, és a nyári szabadság után visszatért, az egyik legnépszerűbb, leglátogatottabb programjait szervező műhely.

Szaniszló Richárdnak nyáron, a Szegedi Szabadtéri Játékokon lehetősége adódott, hogy régi nagy példaképével, a világhírű jazzgitárossal, Al Di Meolával egy színpadon játszhasson. Ebben az interjúban az ottani élményeit osztja meg a Jazz.hu olvasóival.