Ki mit hallgat / Lattmann Béla

Pallai Péter 2020. december 21.

A zenésznek a zene nem csak hivatás, kenyérkereset vagy megszállottság, de mindenek felett örömforrás. A MagyarJazz újabb sorozata keretében munkatársunk, Pallai Péter kérdezi a magyar jazzvilág nagyjait, mi az a tíz zenedarab, amit a legszívesebben hallgat saját épülésére, amikor éppen nem szakmázik?

Lattmann Béla top 10-es listája:

Egyszerűnek gondoltam a 10 felvétel összeállítását, de mégis nehéz volt választani, nyilván sok jó zene kimaradt.

Stan Getz and The Oscar Peterson Trio

Nemrég fedeztem fel ezt a lemezt, nagyon szeretem. Nem csinálok vele semmit, egyszerűen csak hallgatom. Ahogy áramlik a zene, az improvizálás, minden. A time félelmetes – Ray Brown bőgőzik.

Chick Corea – Now He Sings, Now He Sobs

Ezen a lemezen hallottam először Miroslav Vitoust. Elképesztő, modern tónusban játszik, hihetetlen szabadsággal, már 1968-ban! Csodálatos trió zenélés, Roy Haynes a dobos.

Chick Corea – Light as a Feather

Az előző felvételhez képest teljesen más zene, más zenészekkel, más ritmusszekcióval. Stanley Clarke bőgőzik. Sound, time, meg a sajátos vibrato, óriási példakép.

Weather Report – Heavy Weather

A Weather Report bármelyik felvételét szívesen hallgatom, de ezen a lemezen van a Birdland és a Teen Town, amelyet nagyon sokan feldolgoztak. És itt hallottam először Jaco Pastorius-t, aki teljesen megváltoztatta az addigi basszusgitározást. Innentől más szerepe lett a hangszernek. JP egyéni hangzásban, ötletekben, virtuozitásban nem téveszthető össze senkivel sem. A mai napig megkerülhetetlen, igazi géniusz. Gyakran látni, ha valaki basszusgitárt vesz a kezébe, ráadásul eljut vele egy szintre, óhatatlanul is beleveszi a játékába Pastorius ötleteit.

Michel Petrucciani – Looking Up

Voltam a budapesti szólókoncertjén, azóta is sokat hallgatom a zenéjét. Ezen a felvételen Anthony Jackson basszusgitározik, akit szintén nagyra tartok.