Ki mit hallgat / Elek István

Pallai Péter 2020. július 20.

A zenésznek a zene nem csak hivatás, kenyérkereset vagy megszállottság, de mindenek felett örömforrás. A MagyarJazz újabb sorozata keretében munkatársunk, Pallai Péter kérdezi a magyar jazzvilág nagyjait, mi az a tíz zenedarab, amit a legszívesebben hallgat saját épülésére, amikor éppen nem szakmázik?

Elek István top 10-es listája:

Kedves Olvasók, Hallgatók!

Előrebocsátom, hogy egy kissé (?) „soviniszta” lesz ez az összeállítás, abszolút „szakmázok”, elsősorban fúvós (klarinét/szaxofon) szempontok szerint válogattam, egy kicsit emlékezve a zenében eltöltött éveimre. Azért lesznek benne „kakukktojások” is.
Íme az én szubjektív 10-es listám:

Johann Sebastian Bach - Prelude & Fugue No. 20 in A Minor, BWV 865: Fugue · Glenn Gould

Minden napra Johann Sebastian Bach! A tökéletesség.

Wolfganag Amadeus Mozart - Clarinet quintet K581 in A major (Armida Quartet, Sabine Meyer)

Wolfganag Amadeus Mozart élete utolsó éveiben írt 2 gyönyörű darabot Anton Stadler klarinétosnak. Ez a kvintett már romantikus stílusúnak is nevezhető, 50-60 évvel megelőzte korát.

Bartók Béla: Contrasts For Violin, Clarinet & Piano - Szigeti, Goodman & Bartók

Bartók Béla amerikai emigrációjának egyik kamarazenei darabja, Benny Goodman felkérésére, eredeti előadásban. (Utóbbi 2 darab - érthetően - klarinéttanulmányaim utolsó évében - a Főiskolán – volt az anyagban. Elsősorban zeneileg kellett hozzá megérni. Nekem máig az az érzésem, hogy most kéne újra tanulnom, előadnom ezeket, ennyi „rutin” után talán könnyebben értelmezhetném ismét a zseniális kompozíciókat.)

Emerson, Lake & Palmer - Tarkus 1971

A Bartók Konziba jártam 1969-1973 között, az órák szünetében a kicsöngetés pillanatában „roham” indult a teremben lévő zongorához, és attól függően, ki érte el hamarabb, kezdődött a szünidei zene. Ha Kemény Gabi, akkor Beatles, ha Hauser Tóni, akkor Beethoven, ha Szűcs Laca, akkor EL&P. Ámulva hallgattam Őket, a Tarkus „kézrendjét” próbáltam én is ellesni Lacustól. (Az általa alapított progresszív rockot játszó Theatrum zenekarnak ez volt a „sikerszáma”.)

4/b. Itt van Szűcs Laci (László Bencker) változata. (Volt szerencsém Tőle hallani élőben is,
napokkal ezelőtt, egy osztálytalálkozó/házizene alkalmából.)

Laszlo Bencker · Tarkus

Charlie Parker - Scrapple From The Apple

Egy kissé későn kezdtem szaxofonozni (19 éves koromban – addig csak klarinétoztam), ez volt az első jazz-élményem. Egy ismerős zenészbarátom mutatta meg ezt a Parker-felvételt és ettől kezdve „megfertőződtem” a bebop-pal.

Steely Dan - Aja 1977

Steely Dant a Magyar Rádió egyik könnyűzenei műsorában (Komjáthy György által szerkesztett) hallottam. Ebben a számban a csodálatos, kitűnő Wayne Shorter szaxofonszólója hallható, többek között Steve Gadd fantasztikus dobolásával. (A lemez Grammy Díjat kapott 1977-ben.)

Cannonball Adderley and John Coltrane

Számomra ugyanolyan megkerülhetetlen hard bop „alaplemez”, mint a Kind of Blue. A Jazztanszakon erről az albumról minden Cannonball Adderley szólót leírtam, megtanultam.

The Count Basie Orchestra - Body And Soul (feat. Jimmy Forrest)

Igazi „dögös” swing sound Jimmy Forresttől.

The Brecker Brothers - Some Skunk Funk 1975

Többek között ezt a számot is játszottuk 1980-ban a jazztanszaki zárókoncertünkön. Én írtam le, és akikkel előadtuk: Csiszár Péter (ts), Gróf Zoltán (trp), Antal János (p), Margit József (b), Dorozsmai Péter (d).