Már a múlt évben híre ment, hogy nagy átalakulás veszi kezdetét az NKA-nál, ahol a kulturális élet finanszírozásáról döntenek. Bár márciusra ígérték, de végül április végére megalakultak az új kollégiumok. Ez azért is fontos, mert azok, akik tavaly nem nyertek pályázaton, ők már nagyon várják, hogy a kiírást el tudják olvasni, és tudjanak pénzügyileg tervezni. Ez a fesztiváloknál főleg fontos, mert már elindult a fesztiválszezon. 

Az Előadó-művészetek részen 4 éve Gayer Ferencet választották a kollégiumba, de rövid időn belül lemondott, és azóta jazz-szakértő nélkül maradt a pályáztatás. Idén viszont ismét visszakerült a kollégiumba Zsoldos Béla, aki Liszt Ferenc-díjas zeneszerző, zeneművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszék docense. Mellette van még egy jazzhez is köthető művész, aki több jazz-zenekarban is játszott az elmúlt évtizedekben (Lakatos Ágnes, Csuhaj-Barna Tibor, László Attila, Oláh Kálmán): Lakatos György László, aki Liszt Ferenc-díjas fagottművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem docense.

Zsoldos Bélát kérdeztem az új kollégiumról, valamint arról, hogy a támogatások miért lesznek mostantól jobb kézben.

• Irk Réka / Jazz.hu: Korábban is voltál az NKA kollégium tagja. Pontosan mikor és mennyi ideig töltötted be ezt a pozíciót?
• Zsoldos Béla: Több, mint húsz évig lehettem az NKA több szakmai kollégiumának a tagja: Zenei Kollégium, Könnyűzene Kollégiuma.
  Az Előadó - művészetek Kollégiuma három kulturális terület összevonásából jött létre - színház, zene, táncművészet.

• Irk Réka / Jazz.hu: Az elmúlt időszakban több furcsa döntés született a megítélt támogatások kapcsán. Az egyik éppen annál a kollégiumnál, amelyiknél nem volt jazz-szakértő, amely Szakcsi Lakatos Béla utolsó fesztiválfellépésének felvételére adott támogatás minimális összegét érintette — gyakorlatilag csak a jogdíjakat fedezve. Hogyan látod, miért elengedhetetlen, hogy legalább egy a jazz irányában jól tájékozott tag legyen a döntéshozók között?
• Zsoldos Béla: Természetesen az elmúlt évek döntéseibe nem látok bele, hiszen nem voltam tagja a Kollégiumnak. De minden zenei műfajnak érdeke, hogy képviseltesse magát a kuratóriumban, mert egy adott területet csak akkor lehet jól szolgálni, ha szakmailag hozzáértő, a műfajt legjobban ismerő és a szakma bizalmát élvező tagokból áll a kollégium.
  Húsz éve a Zenei Kollégiumi munkám arról szólt, hogy le kell bontani a falakat, amelyek a műfajaink között állnak. A szakmai tudásommal, a könnyűzene és a jazz területén, a napi gyakorlati tevékenységemből származó ismereteimmel tudtam kiharcolni azt, hogy kizárólag az értékek döntsenek, legyen szó bármilyen pályázatról és műfajról.

• Irk Réka / Jazz.hu: Az évek során változtak a döntési szempontjaid? Mi az, amit ma másként mérlegelsz egy pályázat elbírálásakor, mint korábban?
• Zsoldos Béla: Számomra sosem a pályázat feladója az érdekes, hanem annak tartalma, legyen az elismert szólista vagy pályakezdő fiatal előadó, szerző.
  Nagyon fontos kérdés minden esetben, hogy sokaknak keveset, vagy keveseknek sokat adjunk, mert egyre több a pályázat (több ezer), ami a támogatott pályázatok esetében nem jelenthet olyan alacsony összeget, amiből nehéz volna a vállalt koncerteket létrehozni. 
  Az NKA egyébként nem létrehoz, hanem hozzájárul valamihez, ami anélkül nem valósulna meg - ezek Fekete Györgynek, az NKA megalapítójának a gondolatai.

• Irk Réka / Jazz.hu: Személyesen mit tartasz a legfontosabbnak a magyar jazz szempontjából? Milyen területeken látod a legnagyobb szükséget a támogatásra?
• Zsoldos Béla: A magyar jazz a világ élvonalában van. A komolyzene és a népzene mellett a jazz az a műfaj, ahol komoly nemzetközi sikereket érünk el, amit az NKA a maga eszközeivel és lehetőségeivel igyekszik a leghatékonyabban támogatni.

Sok sikert kívánunk!

Fotó: Sztraka Ferenc