"A jazz története tele van mítoszokkal, és ahogy az a mítoszokkal lenni szokott, bizonyos idő elteltével már a jazz esetében sem egyértelmű, mit kell szó szerint és mit szimbolikusan érteni. Mit jelképez a töretlen metrum, a szinkópa, a vibrato stb. – ha mindezek egyáltalán szimbolizálnak bármit is? A jazz nagyjából százéves történetének mesélői között akadnak olyanok, akik már a kezdetek kezdetén figyelmeztettek a jazz szimbolikus jelentéseire, és ilyen krónikás volt Theodor W. Adorno is, akinek zeneszociológiai és zenefilozófiai írásai nem kevesebbre vállalkoztak, mint a zenei anyag és a zene emberképe közötti bonyolult viszonyok elemzése. Adorno diagnózisai ma már kétségkívül nem lobbantanak lángra társadalmi vitákat, mivel a jazz napjaink domesztikált, államilag támogatott lázadási formájává alakult. Úgy is fogalmazhatnánk: „tisztán zenei ügy lett”. De Adorno szempontjából nézve ez korántsem a jazz érdeme, sokkal inkább a szórakoztató zene, a kultúripar további hanyatlásának következménye, amely végül a jazzt is bekebelezte. Kiknek és miért volt a zenéje az 1930-as években, és mi nem volt igaz már akkor sem a jazz körül kialakult mítoszokból? És mi volt igaz? Mi változott azóta? Miben tévedett a jazzbarátnak kevéssé mondható kritikus?"

            Jazz: győztesek vagy vesztesek zenéje? – Mitológiai és kanonizációs problémák Adorno olvasatában címmel Adorno vonatkozó írásainak elemzése segítségével egyebek mellett ezeket a kérdéseket teszi fel Karap Zoltán, aki filozófusként a Debreceni Egyetemen kapcsolódó témákból szerezte meg PhD fokozatát. De más köze is van a zenéhez, aktívan műveli a carPEDIGnem nevű együttesben, és interjúkat, cikkeket, szépirodalmi alkotásokat is publikál különböző folyóiratokban, mint például A vörös postakocsiban, amelynek rovatvezetője. Vitaindítója egyszersmind kapcsolódik mindazon nemzetközi kutatásokhoz, amelyek az utóbbi évtizedekben is újraértelmezték ezeket a szövegeket a társadalomfilozófia, a zeneesztétika, a szociológia, vagy épp a zeneművészet és gender összefüggései mentén. A sorozat estjeit csütörtök esténként tartják Zoomon, a következő alkalom  időpontja március 11., este hat.
            A Jazztanulmányi Kutatócsoport (Jatakucs) önképzőkörként működik öt éve, célja, hogy – lehetőleg a műfaj alkotóinak aktív bevonásával – a különböző tudományágak eltérő nézőpontjaival érvényes és releváns megállapításokat tegyen a jazzről és társadalmi-kulturális összefüggéseiről csatlakozva a külföldön több évtizede elterjedt new jazz studies néven emlegetett megközelítéshez.  
            A jelenleg futó műhelyvita-sorozaton, hasonlóan a többi Jatakucs programhoz, ingyenes a részvétel. Belépési linket és a megvitatandó írások pontos lelőhelyét az alábbi email címen lehet kérni:
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.