A rendkívül szerény, szép hangú énekesnő kerek születésnapját ünnepli ma, és ez alkalomból kérdezem a karrierjéről, a tanításról, a jazzről.

• Irk Réka / Jazz.hu: Mióta elvégezted az egyetemet, milyen fontosabb zenekaraid voltak?
• Lukács Eszter: Annyi mindenkivel játszottam, voltak rövidebb ideig tartó formációk is, saját is. Az éveken át tartók viszont a Radics Trió, Second Floor Jazz Quartet, Swing Ladies, Lukács Eszter Jazz Trio/Quartet, Lukács Eszter – Gyárfás István Duo, a mostaniak is jó ideje megvannak: ArpiShow és a Lukács Eszter Jazz Core (Gyárfás István, Dennert Árpád, Soós Márton).

• Irk Réka / Jazz.hu: Általános kérdés: mégis honnét jött a jazz szeretete és mióta tart?
• Lukács Eszter: Gyerekkoromban szerettem az amerikai filmeket. Egy-egy dal különösen megérintett. Rajongtam Barbra Streisandért és igazából csak később tudtam meg, hogy ezek jazz standardek. Egy barátnőmtől kaptam egy Ella Fitzgerald kazettát, egyre jobban magával ragadott ez a zene. A színházi zenés műfajok is érdekeltek, de amikor Berki Tamáshoz kerültem éneket tanulni, végleg beszippantott a jazz-zene, és nyilván az is számított, hogy sok pozitív visszajelzést kaptam.

• Irk Réka / Jazz.hu: Nagyon szép hangod van, mégis keveset szerepelsz, az első lemezed is csak tavaly jelent meg. Mi ennek az oka szerinted?
• Lukács Eszter: Az utóbbi időben tényleg kevesebbet énekelek, de azért nagyon sokáig elég tevékeny voltam. Amit csinálok, azt általában nagyon komolyan veszem. Szeretek tanítani, de rengeteg energia. Tanultam az elmúlt évekből, így például a jövőben plusz feladatokat (pl. osztályfőnökség) nem vállalok, hogy kialakuljon egy számomra kellemes egyensúly, és az éneklésre, koncertezésre is maradjon idő és motiváció. Lemezt tényleg készíthettem volna előbb. Sokszor gondoltam rá, felvételeket mindig készítettünk az aktuális zenekarokkal, duo formációval, de sosem álltunk össze lemezt készíteni. Túlzottan maximalista voltam, de ebben szerencsére változom, és most már úgy is tudok szeretni felvételeket, hogy nem minden tökéletes benne, vagy tudom, hogy ezt egyébként jobban is el tudnám énekelni. Nagyon boldog vagyok, hogy a zenekar minden tagja büszke a So Nice lemezre. Itt most nagyon őszinte leszek: hogy nem látsz gyakran szerepelni, annak egy váratlan egészségügyi probléma az oka. Szerencsétlenül alakult, de éppen a lemez megjelenésével egyidejűleg derült ki egy komoly probléma, ami miatt sajnálatosan ennek a lemeznek a megfuttatását el kellett engednem.

• Irk Réka / Jazz.hu: Miért tartod fontosnak az oktatást? Kiket tudsz megemlíteni, akik a kezeid, hangod alatt nőttek fel?
• Lukács Eszter: Számomra is meglepetés volt, hogy mennyire megszerettem a tanítást, amivel viszonylag későn kezdtem el foglalkozni, és úgy tűnik éppen jókor. Nagyon szeretem a tanítványaimat, a szakmai oktatáson túl jólesik, ha látom, hogy tudom valakinek emelni az önbizalmát, elengedni a blokkjait és afelé indítani, hogy szeresse jobban önmagát. Sok tehetséges tanítványom van. Mivel nem évtizedek óta tanítok, ezért névsort nem tudok írni. Nagy Szandra volt tanítványom például az ösztönzésemre zenekart alapított és úgy látom, egyre több koncertje van. Jó látni, ha valaki veszi a bátorságot és meri megmutatni magát.

• Irk Réka / Jazz.hu: Az a mendemonda terjed, hogy minden jó jazzénekesnő szívét jazz-zenész lopja el. :) Van ennek realitás alapja? Mennyire vagytok egymásra hatással a férjeddel zeneileg (Dennert Árpád)? Te támogatod vagy ő támogat inkább?
• Lukács Eszter: Könnyebb olyan valakivel összekötni az életünket, akinek hasonló az érdeklődése, értjük egymást. A zene érzelmekre hat, így talán könnyedebben kapcsolódnak egymással a zenészek. Mindenképpen hatással vagyunk egymásra. Azt hiszem, eleinte én támogattam őt jobban. 2017-ben az ArpiShow is az én ösztönzésemre alakult, hogy habár rengeteg produkcióban játszik, de csináljon egy saját zenekart. Az utóbbi években viszont nagyon mellém állt, a So Nice létrejöttében nagyon-nagy szerepe volt Árpinak.

• Irk Réka / Jazz.hu: Hogy érzed, így az ötvenedik évednél, ott vagy, ahol lenni szerettél volna 30 évvel ezelőtt? Valóra vált az álmod?
• Lukács Eszter: Vannak olyan dolgok, amikre vágytam és nagyon könnyedén megadattak. Mindenféle időszakokat megéltem: könnyűt, nehezet. Arra például nem vágytam, hogy tanítsak, mégis nagyon klassz dolog. Akadnak persze hiányérzetek, de igyekszem azt szeretni, ami van. Amit most nagyon szeretek és becsülök, hogy akikkel játszom, csodálatos zenészek és emberek, öröm velük együtt lenni, megosztani a színpadot, élményeket.

• Irk Réka / Jazz.hu: Milyen dolgok maradtak ki, amiket a következő ötven évben szeretnél megvalósítani? Mik a terveid közel és hosszú távon?
• Lukács Eszter: Nagyon szerettem volna filmben énekelni. Sajnos erre nem adódott lehetőségem. :) Viszonylag kevésszer énekeltem big banddel, és Streisandtól irigylem a szimfonikus zenekart. Az elmúlt év nehézségei után most kezdek erőre kapni. Nagy bizodalmam van a jövőben. Szeretnék újra sokat koncertezni. Remélem, hogy megtalálnak még szép feladatok, felkérések. Hosszútávon pedig…vannak ötleteim a fiókban (vagyis az ipaden :D), jó lenne végre megírni olyan dalokat, aminek ötlettöredékei már egy ideje érnek, élnek bennem.

Nagyon boldog születésnapot kívánok a Jazz.hu szerkesztősége nevében!

 Fotó: Lukács Eszter archívum, Somogyvári Péter