Kurt Rosenwinkel egy skandináv légitársaság repülőjén utazva talált rá a gép zenei válogatására, melyeknek a szerzői Epidemic Sound vagy Various Artist voltak. Ezek a jazz különböző ágainál, a klasszikus zenénél és az R’n’B zenénél is megjelentek. Többen kommentelték a kiírást, amiből kiderült, hogy ez nem egyedi jelenség, mivel az Epidemic Sound egy cég, mely megvásárol zenéket, majd minimális havidíjjal végtelen számú zenét tölthet le a felhasználó és használhatja azokat jogdíj megfizetése nélkül. Természetesen ezek között már leginkább az MI által generált zenék vannak, hiszen ezeknél a legegyszerűbb a jogdíjmentes használat.
Valószínűleg a magyar jazz-zenészeket kevésbé érdekli ez, mert a zenéjük amúgy is ritkán kerül ilyen válogatásba, de azért az üzletekben, irodákban, éttermekben szól jazz-zene, nem egy helyen, ami után fizetnek jogdíjat, még ha annak csak egy töredék részét kapják meg a zenészek, akkor is bevétel keletkezik belőlük. Ám ilyen esetben, vagy akár a zenemegosztókon az MI által generált ajánlataiban a jogdíj elmarad, azaz mindenkinek az lesz az érdeke, hogy jogdíjmentes zenei tartalmakat sugározzon, azokat részesítse előnyben.

A kommentek között volt a The Guardian márciusi cikke belinkelve, amiben Johan Röhr nevű svéd zeneszerzőről írtak, akinek 2700 dalát 15 milliárdszor streamelték (ne feledjük, hogy a Spotify is svéd cég). Kiderült, hogy a stockholmi zenész 650 különböző előadó neve mögött áll, és amelyet a Spotify több kategóriában is előre sorolt, túlnyomórészt a háttér zenét keresőknek, amik között amúgy szép számmal szerepelnek jazz-zenék is. A kiadó elmondta, hogy leginkább hangulatzenéket publikált az ügyfelük óriási sikerrel, és nem tartják problémának, hogy több néven is publikálhassanak a feltörekvő zenészek zenéket. A Spotify szóvivője megjegyezte, hogy mostanában nagyon kelendő a funkcionális zene, még a pop zenével is vetekedik a hallgatottságuk, ezen belül a „stresszoldó” vagy „peaceful piano” kategória.

Áprilisi hír, hogy 200 pop és rock zenész a „ragadozó” mesterséges intelligencia betiltását szorgalmazza. Az Artist Rights Alliance jogvédő csoport adta ki a levelet, ami azt követeli, hogy ne fejlesszenek olyan MI eszközöket, amik helyettesíthetik az emberi zeneszerzőket, zenészeket. Az MI ellopja a hangjukat, a fotóikat, dalaikat, a kreativitás elleni támadásnak értékelik, ami védelemre szorul - mondják. Nem teljes megszüntetést kérnek, csak amik szerzői és emberi jogokat sértenek, azoknak a megszüntetését. Mindeközben természetesen a vállalatok elkezdtek érdeklődni az MI iránt, ami költségcsökkentést jelenthet számukra - ahogy a fent említett légitársaságnál is látható. Lassan az a kérdés, hogy ki szervezi az első mesterséges intelligencia zenei fesztivált, esetleg jazzfesztivált...

Időközben viszont történt előrelépés, mert július 1-jén életbe lép az „Elvis-törvény”, amely a művészek hangjának beleegyezésük nélküli felhasználását tiltja meg.

Forrás: The Guardian, Kurt Rosenwinkel FB

Fotó: Kurt Rosenwinkel, Irk Réka - AI

Kapcsolódó cikk: MI és a zene, MI és a jazz