Az előző évek során népszerűvé vált este 6 órakor kezdődő ingyenes koncertek között kezdetektől a jazz is szerepelt, idén a Borbély Műhely kapott meghívót, és „telttér” előtt lépett fel a múlt héten.

A sorozatot útnak indító és szervező FMK (Ferencvárosi Művelődési Központ és Intézményei) nevében Varga Balázs egy példásan rövid köszöntő után máris színpadra szólította a zenekart, a szokásos felállásban Tálas Áron billentyűs hangszeren játszott, Horváth Balázs bőgőzött, G. Szabó Hunor dobolt, és természetesen a műhelyvezető, Borbély Mihály ezúttal is több fúvós hangszert szólaltatott meg erre a bő egyórás koncertre összeállított, régebbi lemezeik emblematikus szerzeményeiből válogatott repertoárban.

Legfőképp Bartók „éjszaka zenéi” és Miles Davis „Kind of Blue” albumának hangulata adták az inspirációt Borbély Mihálynak az eddigi utolsó, három éve megjelent „Éjszaka csodái” lemezhez. A mélyebb, filozofikusabb gondolatokat közvetítő kompozíciók között azonban akad humoros is. A koncertet nyitó, eredetileg 4/4-ben íródott, majd egy álomból felébredve hármas lüktetésűvé alakított „Nemhárom álom” már címében is utalt erre, és játékosságával egyből remek hangulatot teremtett. Álomba illő Borbély első, még főiskolás korában írt, sokáig elfeledett szerzeménye, a másodikként játszott „Szignál” története is. Annak idején többször játszották, de aztán félretették, és elfeledték, kottája sokáig egy fiók mélyén lapult, míg egy rendrakásnál pár éve újra előkerült. Borbély maga is meglepődött, milyen jót írt főiskolásként, és végül a 2017-es „Körbe-körbe” korongon megjelent „Szignál” mindenki örömére a Ferenc téren is bekerült a zenekar műsorába.

A lendületes kezdés utáni lélegzetvételnyi szünetben megtudhattuk, hogy Borbély Mihály bár nem az Üllői úti klub miatt kötődik a kerülethez, zeneileg abszolút zöld-fehér, a Ferencvárost lakhelye Pomáz, és az ahhoz közeli Szentendre után harmadik otthonának tekinti. Életének jelentős részét tölti a mai napig itt, tanárként az LFZE Jazz Tanszékén a Köztelek utcában, muzsikusként a sok feledhetetlen koncertjének otthont adó Opus, és a lemezeit kiadó BMC székhelyén a Mátyás utcában, a Páva utcai Zeneházban, no és a Rádayban, ahol az egykori iF és a Jedermann Café törzsfellépői közé sorolható. Szép emléket őriz a Bakáts Fesztről, és természetesen a Bakáts téri templomban évenként rendezett Miatyánk Fesztivál katarzist adó tematikus koncertjeiről, melyeknek életre hívója, szervezője és témavezetője Orbán György (1950–2025) sajnos tavasz óta nincs köztünk. A fontos állomásokat felidéző ferencvárosi körséta után Tálas Áron a Grenadilla lemezen megjelent eszperente remeke, a „Tevemenet” szerzett fergeteges perceket ezen kellemes esten.

Charlie Parker klasszikusa, a „Donna Lee” Borbély Mihályt is megihlette. Ritmusát megváltoztatva a New York-i ízekhez balkáni fűszereket kevert, a páratlan beosztású verziót bravúrosan magyarította, és az elkészült parafrázist a „Gyere hozzám estére” lemezen „Szélárnyékban kicsi madár” címen tálalta, és ezt a változatot most is jó étvággyal fogyasztotta a közönség. A jogelődnek tekinthető, az ezredforduló táján alakult Borbély Mihály Quartet első albuma, a Gramofon kritikusi szavazásán „Az év magyar jazzlemeze-díjat“ elnyert 2004-ben megjelent „Meselia Hill” dalai azóta is felbukkannak koncertjeiken, ezúttal az eredeti, angol nyelvű borítón „Don’t Hide” címmel szereplő, Horváth Balázs bőgőszólójával kezdődő „Ne rejtőzz el” került a repertoárba. Borbélyt Buda Ferenc csodaszép verse késztette a komponálására, érdemes megismerni a régebbi koncerteken gyakran általa idézett kezdő sorokat, „Ne rejtőzz el, úgyis látlak!/Rád csukom a szempillámat./Benn zörömbölsz a szívemben,/s elsimulsz a tenyeremben.”

Különleges színnel gazdagította a koncertet Tálas Áron az Éjszaka csodái albumra írt „A várakozás maga” című kompozíciója, a tapsok nem csak a nagyszerű zongoristának, a nagyon egyéni hangú zeneszerzőnek is szóltak. Végül a magyar szerzők műveit feldolgozó, a híres Zoller Attila kompozíció címét kapott „Hungarian Jazz Rhapsody” lemezről Presser Gábor- Adamis Anna slágere, az „Ezüst nyár” már szinte a tabáni LGT koncertek hangulatát idézték fel, többen székeikből felállva ringatták el magukat, önfeledten átadva magukat a zenének. A hatalmas ovációnak engedve persze jött a ráadás, a „Gyere hozzám estére” címadója, a muzsikusok kedvükre lubickoltak, a közönség kedvére kitapsolhatta magát, és vehetett búcsút a hetedik lemezére készülő Borbély Műhelytől.

A búcsú közben még Borbély Mihály elmondta, a múlt beelőzött, ugyanis ősszel nem az új kompozíciókat tartalmazó lemezük, hanem egy 2017-ben, a Fonóban rögzített koncertjük jelenik majd meg hetedikként, de a munkálatokat folytatják, és befejezik a BMC stúdiójában is. Legyen ez nekünk nyolc, mindkettőt izgalommal várjuk, szükségünk van az újabb csodákra, a zene árasztotta békére!

Budapest, Ferenc tér, 2025. július 24.

Fotók: Somogyvári Péter