Csapó Krisztiánt nemcsak jazz zenészként, hanem a Magyar Jazz Szövetség elnökségi tagjaként és a Jazzer időszaki kiadvány főszerkesztőjeként is vendégül láttuk Nagykanizsán. Rövid programjának keretében jazztörténeti sétát tettünk a város központjában, beszélgettünk a hazai és a helyi jazzéletről és a Norma Coffee-ban egy kávé mellett megkóstoltunk egy helyi specialitást, a Sigmund Rombergről elnevezett Romy tortát. Sigmund Romberg világhírű zeneszerző Nagykanizsán született és négy örökzöldjét a világon mindenhol játsszák jazz-zenészek, -zenekarok. A legismertebb ezek közül a "Softly, As In a Morning Sunrise" és a "Lover Come Back To Me".

E rövid kitérő után essen néhány szó a koncertről, ami már a megszokott forgatókönyv szerint zajlott. Vámos Béla bemutatta Csapó Krisztián zenei életútját és a Kanizsa Big Band új tagjait is köszöntötte. Megmondom őszintén, üde színfoltként hatott egy harsonás meghívása a zenekar csaknem húszéves működését tekintve. Már csak azért is, mert többnyire zongoristák, énekesek, szaxofonosok, gitárosok és trombitások voltak az eddigi vendégek. Persze láthattuk, hallhattuk a harsonások között Skerlecz Gábort, Scherck Ferencet és Papp Mátyást is, de Gőz Lászlót, Szalóky Bélát vagy Friedrich Károlyt is szívesen látnánk a Kanizsa Big Band vendégeként.

A koncert műsora hűen a hagyományokhoz, most is nagyon széles spektrumon mozgott. Így aztán olyan kultikus darabok is bekerültek a repertoárba, mint Charles Mingus: Better Get In Your Soul, Juan Tizol-Irving Mills-Duke Ellington: Caravan és Pat Metheny: Last Train Home című szerzeménye, ami a zenekarvezető egyik nagy kedvence.

Nem különben Joey Calderazzo: Midnight Voyage és Gordon Goodwin: My Man Sam kompozíciója. Ez utóbbi egyfajta tiszteletadás a kiváló hangszerelő Sam Nestico előtt.

Csapó Krisztián jelenlétét maximálisan kihasználták ezen az estén, hiszen az összes számban játszott, sokban szólózott, emellett énekelt is négy szerzeményben. Krisztián nem énekelte le a csillagokat az égről, viszont hangja jól belesimult a zenekari hangzásba és a szerzemények stílusába. Igazán hangulatos volt a "Fly Me to The Moon", a "Sway" örökzöldek és "Moondance" előadása. Az egész koncertet belengte a szerethető jazz élményének átadása. A zárószám is igazi unikumnak számított. Ez pedig nem volt más, mint Paul Simon You Can Call Me Al szerzeményének nagyzenekari változata. A koncert végén két hírt is megosztott Vámos Béla zenekarvezető. Ezek szerint december 20-án rendezik a Karácsonyi koncertjüket, ahol Gájer Bálint lesz a vendégfellépő. Jövő márciusban pedig a Kanizsa Big Band 20 éves működésének alkalmából nagyszabású gálakoncertet tartanak.

Ezzel azonban még nem ért véget az est, hiszen a Kanizsa Big Band fiatal muzsikusai és Csapó Krisztián örömzenélése folytatta a szenzációs programot. Persze, ahogyan az a jam sessionökön lenni szokott most is közismert darabok kerültek bemutatásra. Klassz este volt!  Köszönjük!

Fotó, videó: Halász Gyula