Már-már közhely számba megy az a vélekedés, hogy a jazz igazi terepe, helyszíne a jazzklub. Itt lehet ugyanis a közönséggel olyan bensőséges - előadó és közönség - kapcsolatot létrehozni, ahol a visszacsatolások szinte azonnal működnek. Persze a nagy koncerttermek és fesztiválok is fontosak mind az együttesek, mind pedig a közönség szempontjából. Ebből a megközelítésből a kanizsai Medgyaszay-ház egy köztes helyszín, ami kifejezetten kamarazenei rendezvények megtartására alkalmas.

A Varga Bendegúz Quartet 2015-ben alakult fiatal jazz-zenészekből, akik a magyar jazzélet élvonalához tartoznak. Mostani lemezbemutató koncertjükön a Chasing Your Dreams vadonatúj CD-jük anyagát mutatták be. A koncerten  hat szerzemény hangzott el többségében Varga Bendegúztól és Ávéd Jánostól. Tzumó Árpádtól a „Blues for Crook”, míg Tálas Árontól az „Elastico” volt műsoron. Finom, intellektuális hangulatú, erős érzelmi töltéssel bíró produkció volt, ahol a zenekarvezető Varga Bendegúz dobosnak nem saját maga előtérbehozása volt a cél, sokkal inkább maga a számok sztorija, hangulata, összhatása. Talán nem is a vágyak, a célok elérése a fontos, hanem maga az Út! Számomra ez volt az üzenete az egész hangversenynek, ahol Ávéd János szaxofonozott, Cseh Péter gitározott, Bögöthy Ádám bőgőzött, Tzumó Árpád zongorázott és Varga Bendegúz dobolt. Igazán hangulatos, jó koncert volt.

A Jazzkanizsa zárókoncertjét a Sara Dowling - Gayer Mátyás Quartet adta. Az már sok helyen elhangzott, hogy a Londonban élő Gayer Mátyás egyike a legkiválóbb nagykanizsai születésű jazz-zenészeknek, akinek sikerült a nemzetközi jazzéletben gyökeret eresztenie. Most egy nemzetközi csapattal lépett fel, amiben zenésztársaival, barátaival jött Nagykanizsára.

Gayer Matyi pályáját gyermekkora óta követem és minden koncertje egy új ízt, egy új élményt jelent, de én nem emlékszem rá, hogy a koncertjét megelőzően ilyen ováció fogadta volna, mint most. Elfogultság és túlzás nélkül állíthatom – aki ott volt igazolhatja – világsztárok esetében szokott ilyen fogadtatás lenni! Matyi talán mondta is zenésztársainak, hogy „Látjátok, ez Kanizsa, az én szülővárosom.” Az a megható ünneplés olyan töltést adott a zenekarnak, hogy végig izzott a levegő a koncertteremben. Na ez az, amit a legjobb, a legminőségibb hanghordozók, rádiók, televíziók nem tudnak visszaadni. Ilyenre csak az élőzene, az egy térben születő energiaáramlás képes!

Az együttesből Sara Dowling énekesnő korábban már járt Kanizsán. Sara éneklésével, megjelenésével, kedvességével, humorával újra belopta a szívünkbe magát. Férje Dario Di Lecce bőgős és az angol Steve Brown dobos első alkalommal járt nálunk. Saraék Valenciába költöztek Londonból és a koncerten is érződött a latinos közeg hatása. Sara ottani fesztiválokon, koncerteken lép fel, valamint workshopokat tart. Talán egyszer alaphangszerén a csellón is hallhatjuk majd. Steve Brown dobos Sara és Gayer Matyi mentora a bennünk élő tipikus angol úriember képét sugározta mind megjelenésében, mind kimért elegáns, mégis virtuóz dobolási stílusával. Dario Di Lecce játékában inkább a finom humort és visszafogottságot véltem felfedezni. Gayer Matyi zongorajátéka pedig újra elbűvölt. Köszönjük ezt az élményt. Köszönet a szervezőknek az idei Jazzkanizsa színvonalas programjainak megrendezéséért! Hiába a Jazzkanizsa NAGY Kanizsa!

Kapcsolódó cikkek: >> 1. rész <<, >> 2. rész <<

Nagykanizsa, 2023. november 10-12.
Fotó: Halász Gyula archívum