Az őszi-téli programokról a múlt héten kaptunk ismertetőt, melyek közt szép számmal szerepeltek jazz-zenekarok is. Ismét lesz kurátori hétvége szeptembertől, melynek első kurátora Dés András ütőhangszeres lesz, aki magyar-osztrák együttműködést indít el a hétvégéjén. De októberben a Zene Házában ad koncertet Becca Stevens énekesnő, novemberben pedig az avantgárd quartet, a The Bad Plus.

A sajtótájékoztató meglepetése volt, hogy a dolgozók egy része állt színpadra a tájékoztató előtt és a végén is, akik képzett muzsikusok. Még a teremőr is híres brácsás az MZH-ban. 

Mándli Vazul, kiállítási osztályvezető: szájharmonika, saját építésű elektroakusztikus hangszer;
Mazura János, stúdióvezető: tuba; Oláh Norbert, teremőr: brácsa; Severinghaus Artemisz, zenepedagógiai csoporvezető: ének; Remes Zsófia, produkciós menedzser: ének; Dénes-Worowski Marcell, zenepedagógus (aki amúgy klasszikus nagybőgős és karmester): billentyűs hangszerek, darbuka; Halmos András, koncertprogram-vezető: dob

A Zene Házába 440.000 ember látogatott el nem egészen fél év alatt. Halmos András dobost és a Zene Háza koncertprogram-vezetőjét kérdezem az első félévről és a tervekről.

• MagyarJazz: Batta András ügyvezető elmondta, hogy folyamatos fejlesztés történik a házban, hogy minél barátságosabb legyen és minél többszínű programokat adjon a koncerthelyszín. Neked nem ez az első munkahelyed, ahol programszervezéssel foglalkozol. Miben különbözik a munkád az eddigihez képest, egyáltalán mennyire nehéz felépíteni a nulláról egy ekkora ház programját?
• Halmos András: Áprilisban volt két éve, hogy elkezdtem (a Müpa mellett, ahol 2008 óta vagyok) a Magyar Zene Házában dolgozni. Az első év a célok és a művészeti irányok meghatározásáról, kialakításáról szólt, a ház hármas funkciójának figyelembevételével (kiállítóterek, koncerthelyszín, zenepedagógia).
  Bár ez az együttállás eleve egyedi, úgy kellett kialakítanunk a programstruktúrát, hogy megtaláljuk a helyünket Budapest nagyon gazdag kulturális térképén, és az általunk képviselt stílusok (jazz, pop, elektronikus, klasszikus, kortárs, kísérleti, tradicionális, világzene) profilja ne ütközzön egyéb meghatározó budapesti helyszínével. Csak a jazzt nézve már a BJC, a BMC és a Müpa említésével is felmérhető, mennyi szempontot kell figyelembe vennünk.
  Az első év az előkészítésről szólt, a második évem (2021 januárjától a 2022 februári nyitásig) elképesztően intenzív volt, mert az első félév programjának lekötése mellett a csapatunk kb. 8 főről nagyjából 90-re bővült, kialakítottuk az egész szervezeti, strukturális, jogi és adminisztratív hátteret, ami elmondhatatlanul összetett, szerteágazó és hatalmas munka volt.

• MagyarJazz: Azt hiszem, aki kicsit is tájékozott a jazzben, annak ismerős a neved. Leginkább free jazz-zenekarokban játszol. Mint programszervező nemcsak a jazz, hanem komoly- és népzene is hozzád tartozik, sőt a pop is. Hogyan dolgozol, a zenei ízlésed mennyire befolyásol a programtervezéskor?
• Halmos András: Nem igazán érzem magam free jazz vagy jazz-zenésznek annak ellenére, hogy mindkettő alapvető hatás az életemben, és a legtöbb zenében, amit játszom vagy játszottam, nagy mértékben jelen van a jazz. Mivel az improvizáció, a szabad zene és a karcosabb, kísérletibb megközelítések is meghatározók számomra, természetesen értem a free jazzhez való sorolást, de ugyanennyire nagy hatással van rám az afrikai poliritmia, a világ legtöbb tradicionális és szakrális zenéje, a dalszerző hagyomány, az elektronikus, a klasszikus-kortárs zene, ezek többé-kevésbé meg is jelennek a zenékben, melyeknek részese vagyok. Ide tartozik, hogy az utóbbi évben fokozatosan visszaléptem a zenéléstől, egyedül a marokkói gnawa transz-zenét játszó Tariqának maradtam tagja.
  Ha már szóba került a zenész-énem, fontosnak tartom elmondani, hogy rengeteg új zene, nézőpont és információ jut el hozzám a zenész barátaimon, kollégáimon keresztül, amelyről máshogy nem lenne tudomásom, és ezért a helyzetért, lehetőségért nagyon hálás vagyok. Szeretek mindkét világ részese lenni (zenész, szervező), úgy érzem, hogy mindkettő hasznára lehetek összekötő szerepben, mivel mindkettőt belülről élem és tapasztalom.
  A másik kérdésedre válaszolva szerintem teljesen rendben van, ha egy szervező ízlése akár hangsúlyosan megjelenik a programban, ez végül is jórészt kurátori munka, nyilván rengeteg szempont figyelembevételével, pláne egy közintézménynél, ahol a társadalom egészét feladatunk megcélozni a lehető legjobb válogatással. Elsősorban nem meglévő igényeket szeretnénk kiszolgálni (erre ott a piaci szektor), hanem új igényeket teremteni, őrizve a hagyományt, támogatva a kísérletezést és a kevésbé ismert, de magas minőségű törekvéseket.
  A csapatunkban van külön szervező a népzenére és a klasszikusra is, a többi stílus tartozik hozzám, valamint a koncertszerkesztő csoport vezetése. Elsősorban az intézményigazgatóval közösen döntünk a kintről vagy a szerkesztőinktől érkező javaslatok programba vételéről.
  A teljes képhez hozzátartozik, hogy sok olyan koncertet szervezek, amelyek személyesen nem állnak közel hozzám, de ezeket is fontosnak gondolom az egész képet nézve.

Társadalmi szinten is érzek felelősséget, hogy az egészséges egyensúly megteremtésén dolgozzak, amelynek része a sokszínűség, a sokféleség elfogadása és bemutatása. 
Szeretném, ha minél több odaadó munkát végző zenész érezné a megbecsültséget, amiből túlságosan sokaknak nem jut annyi, amennyit megérdemelnének. Nyilvánvaló, hogy nem tudom megváltoztatni a világot, de hiszek abban, hogy sokat számít, ahogyan dolgozunk, kommunikálunk és „közlekedünk” a világban.
Szervezőként természetesen gyakran kell nemet is mondanom jelentkezésekre, ez talán a legnehezebb része a munkámnak, mert senkit sem szeretnék megbántani azért, mert a rengeteg szempont és adottság miatt esetleg nem tudunk pozitív választ adni.

• MagyarJazz: Mennyire fontos az MZH-nak, hogy telt házas koncerteket szervezzél? Mennyire fontos, hogy igényes jazz jelenjen meg a programban, ne vidd el populáris irány felé (ez a többi műfajra is igaz)?
• Halmos András: Fontos számunkra, hogy minél több embert elérjünk azzal a programmal, amiben hiszünk, és természetesen fontosak a gazdasági szempontok is. Szerencsére a ház funkciójából és költségvetési besorolásából adódóan van ebben valamennyi mozgásterünk.
  Ha csak aratni szeretnénk, az egy másfajta szemlélet és programstruktúra lenne. A fejlődésbe, innovációba, fenntarthatóságba, közösségépítésbe való befektetés nagyon fontos azok számára, akik hosszú távon gondolkoznak, ezért mi is folyamatosan egyensúlyozunk. Ebből adódóan a céljaink elérése érdekében sokszor jelentős extra erőfeszítéseket téve vállalunk fel bizonyos irányokat, programokat, tehát építkezünk.
  Ahogy minden stílusban, a jazznél is fontosnak tartjuk a minőséget, legyen az mainstream vagy kísérleti, kevésbé vagy nagyon népszerű zene.

• MagyarJazz: Jelenleg milyen arányban szerepel a jazz a ház programjai között?
• Halmos András: Visszautalva az interjú elejére, a többi budapesti jazz helyszín profilja is hatással van a miénkre, mert nem szeretnénk és nem is éreznénk motiválónak, egészségesnek, ha hasonló irányt képviselnénk, mint már meglévő és jól működő társintézmények. Meghatározó szempont egy-egy stílus koncertszámát tekintve a Zene Házában, hogy a városban milyen kínálat van az adott műfajban. Azt hiszem, ez egy organikus és sok mindenre reflektáló folyamat, amelynek során kialakul egy-egy évad koncertszáma stílusokra lebontva. Nagyjából meghatároztuk magunknak, de nincs kőbe vésve, ezért nem érezném helyesnek, ha százalékban határoznám meg a jazz arányát. Az első évadunkat nézve úgy érzem, hogy hangsúlyosan van jelen a programunkban, ennél kevesebb biztosan nem lesz, de több egyértelműen elképzelhető. Persze visszakérdezhetnék itt, hogy mi a jazz, erről is eltérő álláspontok léteznek, értelmezéstől is függ, mennyi programunkat soroljuk ide.

• MagyarJazz: Néhány érdekességet már hallottunk a sajtótájékoztatón az őszi és téli koncertekről, a bevezetőben is írtam különleges fellépésekről. Még milyen koncerteket emelnél ki (ami jazzhez kötődik)?
• Halmos András: Az általad említetteken túl kiemelném az improvizációt központba állító Tabula Rasa nevű sorozatunkat, melyet Gyárfás Attilával közösen álmodtunk meg és szervezünk. Itt általunk felkért kurátorok választják ki zenészpartnereiket, és másfél nap áll a rendelkezésükre, hogy összeállítsanak egy programot, amelyet a koncert során felveszünk és kiadunk lemezen. Mondhatni, elvárjuk a rizikóvállalást, és persze nem kötelezünk senkit a részvételre. :-)
  Bár a Jazzaj önkéntes és nagy hatású, közösség és ízlésformáló munkásságának köszönhetően van már kiváló budapesti sorozat az improvizációra fókuszálva, de szeretnénk, ha nálunk nagyobb tétje lenne a zenészek számára a koncerteknek, ezért is része a fellépőkkel való megegyezésnek a koncert anyagának a streaming platformokon való megjelentetése. A második félévben két résszel jelentkezünk: Pozsár Máté kurátor a dalt állította középpontba, választott zenésztársai Nagy Emma énekes és Kováts Gergő szaxofonos-elektronikus zenész lesznek, a másik koncerten pedig a belga Jozef Dumoulin a kurátor, aki Bertók Márton elektronikus zenészt és Baráth Bálintot választotta, utóbbi preparált zongorán fog játszani (Jozef pedig effektezett Fender zongorán).
  Az őszi programból ajánlanám még az izlandi ADHD zenekart, Gyárfás Attila szóló dob lemezbemutató koncertjét, a szintén jazzes kötődésű Jónás Vera Experimentet, akik négy fúvóssal kiegészülve érkeznek hozzánk, valamint Tálas Áron lemezének bemutató koncertjét, amelyen a népzene felé fordul Palya Bea, Szalóki Ági, Csízi László és Tóth István társaságában.

• MagyarJazz: Dés András kurátori hétvégéjén, ami szeptember harmadik hétvégéjén, azaz 17-én és 18-án lesz, azok is fellépnek, akiknek már volt idén kurátori hétvégéjük, így Harcsa Veronika és Lukács Miklós. Ez egy koncepció, hogy akik már kaptak egy hétvégét, azok folyamatosan visszatérjenek más-más zenekarokkal együttműködésben? Ahogy írtam, ennek a hétvégének a különlegessége, hogy külföldi zenészek fognak magyar zenészekkel együtt játszani. Látsz arra lehetőség, hogy ezt az irányt folytassátok és külföldi-magyar kooperációkat hozzatok össze?
• Halmos András: Fontos témának tartjuk, hogy egy magyar jazz-zenész külföldre költözött, és egyszerre két ország jazz színterén aktív. Nem tudtunk ellenállni a kísértésnek, hogy ezt a két szcénát mielőbb egy tető alá hozzuk. 250 kilométerre van Bécs Budapesttől, mégis alig tudunk felmutatni közeledést, együttműködést a két színtér között, és amint Andris példája is mutatja, nem a hazai jazz-zenészek kvalitása jelenti az akadályt.
  Figyelnünk kell az egyensúlyra még akkor is, amikor vitathatatlan szakmai érvek szólnak néhány zenész mellett, tehát ebből a szempontból jobb lett volna ezt a hétvégét jövőre megrendezni. Sok a szempont, és nem mindig tudjuk mindegyiket egyszerre érvényesíteni. Beszéltük amúgy a tervezés elején az ismétlődéssel kapcsolatos aggályainkról Andrissal, de végül tiszteletben tartottunk a döntését, mivel kurátorként hívtuk meg.
  Mondhatnám azt is, hogy Veronika és Miklós más helyszíneken is többször szerepelnek egy évadon belül, és az ő esetükben szerintem ennek tisztán szakmai okai vannak. Tapasztalom, hogy rengetegen szeretnének velük zenélni, sokan ajánlanak olyan programot, amelyben vendégként számítanának rájuk. Azt hiszem, azért is van ez így, mert mindketten számtalan stílusban zenélnek nagyon magas szinten, és folyamatosan keresik a további fejlődés lehetőségét stílusoktól függetlenül, vagy még inkább, azokon felül.
  A kérdésed második részére a válaszom egyértelmű igen: folyamatosan lesznek nálunk magyar-nemzetközi együttműködések a jazz területén, ahogy a többi stílusban is.

• MagyarJazz: Mi az a jazzlabirintus, amiről szó esett a sajtótájékoztatón, és a szeptemberi hétvégén is szerepel a leírásban?
• Halmos András: Ez gyakorlatilag egy különleges, színházi elemekkel és meglepetésekkel teli interaktív házbejárás, ahol a résztvevők időről időre egy-egy zenekarral találkoznak a tér különböző pontjain. A korlátozott számú közönséget Dés András és Manu Domergue francia énekes fogja vezetni.

• MagyarJazz: Mikor olvashatják a végleges programot az olvasók a weboldalon?
• Halmos András: Folyamatosan töltjük fel a programokat a weboldalra. Most az események nagy többsége felkerült, mindent megteszünk, hogy minél előbb, néhány héten belül az összes idei koncertünk felkerüljön.

• MagyarJazz: Nyáron milyen koncertek várhatók és meddig fog működni a szabadtéri színpad?
• Halmos András: A szabadtéri programunk május közepétől szeptember közepéig tart, itt ingyenes koncerteket tartunk. Vannak jazz vagy jazzes kötődésű koncertjeink: a már említett Kovács Linda-Bögöthy Ádám duón kívül lesz még a Bujdosó János Trio, Laiho, Gül Baba Jazz Night, Nagy Ábel Márton Cosmos Bandje, és lement már a Nasip Kismet, a Papajazz és a Gyárfás István Trio Szabó Gábor tribute estje. Ezen kívül van egy feltörekvő zenekarokat bemutató sorozatunk, amelyen idei Hangfoglaló nyertes zenekarokból mutatunk be néhányat, lesznek némafilmek élő zenei kísérettel, klasszikus és népzenei koncertek és táncház, valamint DJ estek, és kéthetente a Random Trip egy új jam / open mic sorozata, a Vibe Changers.
  Augusztus 28-án a Magyar Jazz Szövetséggel együttműködésben, közös program kialakítással tartjuk a Magyar Jazz Napját.

További sok sikert kívánunk!

További információ: https://magyarzenehaza.com/naptar

Fotó: Irk Réka