A pár hete megjelent lemez a Csillagkép távolság címet viseli. Balázs József a koncertről és a lemezről is mesélt.

• Pallai Péter /Jazz.hu: Van köze a dokumentumfilmnek a lemez címéhez? Mit jelent a csillagkép távolság?
• Balázs József: Igen, van köze az album címéhez, Csillagkép Távolság, szándékosan utalunk a filmre. Számomra egy analógia köti össze a két alkotást, ez pedig nem más, mint az a személyes megélés, hogy a zene által a gyerekkori szobámból egészen Amerikán keresztül megannyi országba el tudtam, tudtunk jutni. A zene nyitotta ki számomra a világot, hasonlóan, mint ahogy az általam választott bartóki dallamok egyszerűségükkel átvezetik a hallgatók egy többrétű harmóniavilágba.

• Pallai Péter /Jazz.hu: Az már tudható, hogy a lemez tiszteletadás Bartók Béla zenei öröksége előtt. Noha teljesen érthető, hogy magyar zenészek Bartók vagy Kodály világát hozzák be a jazzbe, de számomra érdekes, hogy milyen kevesen nyúlnak Debussyhez, aki meghatározó befolyást gyakorolt a modern jazz kialakulására.
• Balázs József: Igazság szerint ez elég összetett kérdés, hogy miért Kodály és Bartók világa itthon a legtöbbször megidézett zenei anyag. Szerintem az egyik meghatározó oka talán az lehet, hogy az ő zenéjükkel az itthoni zenetanuló már nagyon korán találkozik, és zenei tanulmányai alatt biztosan többször is visszaköszönnek az ő műveik, mielőtt, mondjuk az általad említett Debussyhez jutnánk, ezért úgy gondolom több személyes, talán már nem is tudatos gyermekkori élmény is közrejátszhat ebben.
  Illetve, mivel az album pályázati segítséggel valósult meg, a pályázati kiírásnak megfelelően magyar zeneszerző műveit hoztuk játékba, amit egyáltalán nem bántam. Megnéztem Erkel, Kodály és Dohnányi művei közül is megannyit, de végül Bartók gyermekeknek kottáját találtam a legmegfelelőbbnek egy jazz quintet számára.

• PP /Jazz.hu: De vissza Bartókhoz. Téged személy szerint mi fog meg Bartók zenéjében?
• BJ: Ebben az esetben egyértelműen a dallamok hangzásvilága. Nagyon sokan nyúltak Bartókhoz, különösen a komolyabb műveihez, de ezek nem feltétlen állnának jól egy jazz quintetnek, ellentétben a Gyermekeknek dalokkal, amiket akár úgy is tudtam értelmezni, mintha jazz sztenderdek lennének, és mivel a quintettel inkább mainstream jazzt játszunk, ezért ezek a kétszólamú Bartók művek, úgy gondolom, igazán jól illeszkednek a mi formációnkhoz és hangzásvilágunkhoz.
  Emellett pedig az is benne van, hogy én klasszikus zenét tanultam eredetileg, klasszikus konzervatóriumba is jártam, így ezeket a dallamokat számtalanszor végigjátszottam már gyerekként is és már akkor is magával ragadott az egyszerűségük, ami az évek múlásával is megmaradt.

• PP /Jazz.hu: Úgy tudom, hogy a kvintett muzsikáját Bartók korábbi, még Magyarországon született művei inspirálják. A modern jazz-zenészeket, mint Charlie Parkert vagy Stan Kentont azonban későbbi periódusa befolyásolta. Tervbe vetted vagy vettétek, hogy kiaknázzátok azt a korszakát is?
• BJ: Mikor az albumhoz anyagot kerestem, akkor én is néztem Bartók későbbi szerzeményeit is. Ugyanakkor a quintet hangzásvilágához a mostani dalokat tartottam a legmegfelelőbbnek.
  Szerintem Bartók későbbi korszaka azért foghatta meg az általad említett zenészeket, mert a ritmusok és a harmóniák talán jobban passzolnak egy nagyobb jazzformációhoz, mert jobban tudnak érvényesülni. Kentonnál például egy nagyobb zenekar van, így könnyebb a nagyobb lélegzetvételű Bartók művek harmóniáit átültetni a jazz nyelvére.

• PP /Jazz.hu: Kik szerepelnek az új lemezen?
• BJ: A quintetem tagjai: Zana Zoltán szaxofon, Czvikovszky Gábor trombita, Lakatos Pecek Krisztián nagybőgő, Balázs Elemér dob és én a zongorával.

• PP /Jazz.hu: Ugyanazok fognak fellépni a január 7-ei koncerten az Opusban, akik a lemezen is szerepelnek?
• BJ: Igen, már próbálunk is együtt. A koncertet két részletben fogjuk játszani, az egyik felében egy az egyben az új albumot lehet majd meghallgatni, a másik részében pedig a 2009-ben megjelent, I don’t got you mean albumunkról lehet majd hallani néhány dalt.

• PP /Jazz.hu: A trombitás Czvikovszky Gábor nevét ritkán halljuk mostanában jazz-zenekarokban. Ti hol ismerkedtetek meg?
• BJ: Az ő zenéjén nőttem fel, még a régi No-spa zenekar zenéit hallgatva Oláh Kálmánnal és tesómmal. Ez egy alap zenekar, már 20-30 évvel ezelőtt is igen ismertek voltak, több elismerést is szereztek hazai és nemzetközi fronton is a nagyszerű zenéjükkel. Úgy gondolom, ők egy olyan zenekar, akiket minden fiatal jazz-zenésznek ismernie kéne. Gábor azóta visszavonult a zenei élettől, de amikor elkezdtem a quintetemet megszervezni, rá gondoltam és megkérdeztem lenne-e kedve csatlakoznia, innen a komolyabb ismeretség. Hála Istennek, igent mondott, és azóta is minden lehetséges alakommal, projektben együtt zenélünk. A mostani filmzenében is, amit egy svéd dokumentumfilmhez írok, közreműködik.

• PP /Jazz.hu: A felvételek címei között két szám is szerepel, mármint szám a szó legszorosabb értelmében: a 28 és a 12. Ennek mi a jelentése?
• BJ: Ó ennek igazán egyszerű a magyarázata! A kötetben, amit Bartók írt, vannak olyan darabok, amiket címmel és vannak olyan darabok, amiket számokkal jelölt. Én csak meg akartam tartani az ő elnevezéseit.

• PP /Jazz.hu: A jelenlegi album anyaga új, folytatandó irányt jelez a kvintett vagy akár a triód jövőbeni munkájában?
• BJ: Ezt az irányt inkább a quintettel tudom elképzelni. A trió az egy másik világ. De most, hogy mondod, a trió hangzásvilágához például jobban el tudok képzelni egy Debussy, Ravel vagy esetleg egy Richard Strauss hangzásvilágú felvételt. A quintettel, úgy érzem, a most megkezdett utat fogjuk folytatni.

• Pallai Péter /Jazz.hu: Hol lehet meghallgatni a lemezt?
• Balázs József: Fent van Deezer-en, Apple Music-on, Spotify-on, az összes nagyobb és kisebb zenei megosztó oldalon. Illetve van egy összefoglaló honlapja is a lemeznek, ott könnyen megtalálhatja mindenki az albumot a kedvenc felületén.
  És lesz lemezbemutató koncertünk is az Opus Jazz Clubban, január 7-én!