A HARMÓNIA JAZZMŰHELY a Budapest Jazz Clubban október 15-én, PÉNTEKEN 20:00 órai kezdettel bemutatja: Balázs József Trió és Horváth Cintia

Terence Blanchard az amerikai jazz olyan képviselője, aki az egyetemes zenei világ kiemelkedő képviselői közé emelkedett. New Orleans szülötte, mint a trombita annyi más világhírű művelője Armstrongtól Joe Newmanig, Wynton Marsalistól Nicholas Paytonig. Irving Shaw regényének címét kölcsönvéve az „oroszlánkölykök” egyik legkiemelkedőbb képviselője, aki még a műfaji határok átlépésében is talán a legmesszebbre jutott.

Mats Gustafsson szóló koncert szeptember 16-án az ARSO Kortárs Zenei Műhelyben.

A GetCloser szervezésében ismét több világsztárt hallhat a közönség október 19-én a MoMKultban.

Ezt a központi, izgalmas kérdést tette fel Karap Zoltán filozófus, zenész a Jazztanulmányi Kutatócsoport idei harmadik vitaestjén, melyet itt teszünk közzé hangfelvétel formájában. A jazzhallgatás népszerűsítésében a Jazztanulmányi Kutatócsoportnak is szerepe lehet, akár provokatív kijelentések felvetésével, elemzésével, mondja Karap, aki mindkét szempontból, mint koncertező muzsikus és mint a témából doktorált filozófus megvizsgálja Theodor Adorno szövegeit. Rávilágít a következő kérdésekre is: Győztesek vagy vesztesek zenéje? Van-e ma a jazznek erotikus jelentés-rétege? Miben tévedett a jazzbarátnak kevéssé mondható társadalomtudós?

Készült néhány emlékezetes film még az elmúlt század vége felé, amit a jazz miatt érdemes megnézni. A „Mo’ Better Blues” például pont ilyen. 90-ben készült, nem a jazz-biopic vonalba illeszkedik, de valódi jazzmozi. Spike Lee jegyzi a forgatót és a rendezést is, sőt amolyan fekete Woody Allenként az egyik fontos karaktert is ő játssza a filmben.

Nem kell bizonygatnom, hogy a hárfa nem kimondottan jazz-hangszer, mint pl. a tenorszaxofon vagy a zongora. Még a jazzlapok népszerűségi listájának különleges hangszerek kategóriájában is igen ritkán fordult elő, hogy találkoztam volna ennek az elegáns hangzásvilággal bíró csodás instrumentumnak a művelőivel. Azért persze akadtak kivételek, mindenekelőtt Dorothy Ashby és Alice Coltrane.

Ahogy júliusban megírtuk, egy világsztár érkezik a Budapest Jazz Clubba októberben. A koncert telt házas, jegyet a helyszínen visszamondás vagy betegség esetén lehet csak venni.
A karantén alatt világhírűvé váló amerikai zongorista, a hetente egy-két élő bejelentkezésével hívta fel magára a figyelmet. Eleinte a Live From Emmet’s Place-t még mobil kamerával rögzítették, majd mind a hang, mind a kép profivá vált, és egy stáb dolgozott azon, hogy élvezhető minőségben kerüljenek ki a fiatal zongorista livestream bejelentkezései. Sőt, a mai napig megy szünet nélkül az adás, ahol sok-sok híresség fordult meg. Október 12-én a Budapest Jazz Clubban is fellép triójával a Yamaha Artist, aki a klub Yamaha zongoráján fog játszani.

A már 2008 óta működő Háló Jazzklub a főváros egyik legpatinásabb jazzszínhelyévé nőtte ki magát. Schön György klubvezető és Deseő Csaba művészeti vezető tevékenységét a jóval több mint száz klubest dicséri, amelynek során a hazai jazzelit színe-java volt már aktív résztvevője az itt folyó koncertéletnek. A legutóbbi rendhagyó összejövetel főszereplője a klarinét mestere, az idén 80 éves Dudás Lajos volt, aki több mint fél évszázada él német földön és a nemzetközi zenei élet kiemelkedő képviselője.

Október beköszöntével került megrendezésre az első Józsefvárosi Jazzfesztivál. A Rákóczi téren múlt péntektől vasárnapig, délutántól koraestig óránként váltották egymást a csarnok főbejárata mellé, és a csarnok épületében épített színpadon a zenekarok. Az ingyenes programokon a jazz szinte valamennyi stílusa helyet kapott.

A HARMÓNIA JAZZMŰHELY a Budapest Jazz Clubban október 9-én, PÉNTEKEN 20:00 órai kezdettel bemutatja: Coltrane Legacy

A HARMÓNIA JAZZMŰHELY a Budapest Jazz Clubban október 8-án, PÉNTEKEN 20:00 órai kezdettel bemutatja: Horváth Albert Quartet

Új színfolttal gazdagodott a hazai jazzélet azzal, hogy Zalakaros jazz fesztivált szervezett október első napjaiban. A népszerű fürdővárosban nemrégen adták át a Karos Korzó rendezvényközpontot, ami az esemény helyszínéül szolgált. A kétnapos fesztiválon a vokális, latin és tradicionális jazzt helyezték előtérbe, és erre igyekeztek népszerű zenekarokat, énekeseket meghívni.

Közismert tény, hogy az első magyar nyelvű jazzkönyvet Molnár Antal zenetörténész írta, és a Dante Könyvkiadó jelentette meg 1928-ban, Jazzband címmel. Kevesebben tudják, hogy ugyanebben az évben tette közzé a Debreceni Szemle szeptemberi számában Füredy F. Gusztáv A jazz problémáiból című írását, melyről Simon Géza Gábor egy helyen azt mondja: „az egyik legkorábbi terjedelmes magyar írásmű a műfajról”.

A 2015-ben alapított Jazztanulmányi Kutatócsoport 2021-ben folytatja a klasszikus önképzőköri formában műhelyvitáit. Az első alkalom január közepén volt. A műhelyvita sorozat eszmei kiindulópontja és az első alkalom témája a kanonizáció fogalomköre a jazzel kapcsolatban. Erről kiváló összefoglalás olvasható Máté J. György: Készíts salátát (Jazz, történet, kritika) című könyvében, ami a Gramofon könyvek kiadásában jelent meg 2020-ban, közelebbről a Kánonok, jazztörténetek, mítoszok című esszében. A kötet néhány példánya még megrendelhető a kiadóban (www.gramofon.hu).