Készült néhány emlékezetes film még az elmúlt század vége felé, amit a jazz miatt érdemes megnézni. A „Mo’ Better Blues” például pont ilyen. 90-ben készült, nem a jazz-biopic vonalba illeszkedik, de valódi jazzmozi. Spike Lee jegyzi a forgatót és a rendezést is, sőt amolyan fekete Woody Allenként az egyik fontos karaktert is ő játssza a filmben.

Nem kell bizonygatnom, hogy a hárfa nem kimondottan jazz-hangszer, mint pl. a tenorszaxofon vagy a zongora. Még a jazzlapok népszerűségi listájának különleges hangszerek kategóriájában is igen ritkán fordult elő, hogy találkoztam volna ennek az elegáns hangzásvilággal bíró csodás instrumentumnak a művelőivel. Azért persze akadtak kivételek, mindenekelőtt Dorothy Ashby és Alice Coltrane.

Ahogy júliusban megírtuk, egy világsztár érkezik a Budapest Jazz Clubba októberben. A koncert telt házas, jegyet a helyszínen visszamondás vagy betegség esetén lehet csak venni.
A karantén alatt világhírűvé váló amerikai zongorista, a hetente egy-két élő bejelentkezésével hívta fel magára a figyelmet. Eleinte a Live From Emmet’s Place-t még mobil kamerával rögzítették, majd mind a hang, mind a kép profivá vált, és egy stáb dolgozott azon, hogy élvezhető minőségben kerüljenek ki a fiatal zongorista livestream bejelentkezései. Sőt, a mai napig megy szünet nélkül az adás, ahol sok-sok híresség fordult meg. Október 12-én a Budapest Jazz Clubban is fellép triójával a Yamaha Artist, aki a klub Yamaha zongoráján fog játszani.

A már 2008 óta működő Háló Jazzklub a főváros egyik legpatinásabb jazzszínhelyévé nőtte ki magát. Schön György klubvezető és Deseő Csaba művészeti vezető tevékenységét a jóval több mint száz klubest dicséri, amelynek során a hazai jazzelit színe-java volt már aktív résztvevője az itt folyó koncertéletnek. A legutóbbi rendhagyó összejövetel főszereplője a klarinét mestere, az idén 80 éves Dudás Lajos volt, aki több mint fél évszázada él német földön és a nemzetközi zenei élet kiemelkedő képviselője.

Október beköszöntével került megrendezésre az első Józsefvárosi Jazzfesztivál. A Rákóczi téren múlt péntektől vasárnapig, délutántól koraestig óránként váltották egymást a csarnok főbejárata mellé, és a csarnok épületében épített színpadon a zenekarok. Az ingyenes programokon a jazz szinte valamennyi stílusa helyet kapott.

A HARMÓNIA JAZZMŰHELY a Budapest Jazz Clubban október 9-én, PÉNTEKEN 20:00 órai kezdettel bemutatja: Coltrane Legacy

A HARMÓNIA JAZZMŰHELY a Budapest Jazz Clubban október 8-án, PÉNTEKEN 20:00 órai kezdettel bemutatja: Horváth Albert Quartet

Új színfolttal gazdagodott a hazai jazzélet azzal, hogy Zalakaros jazz fesztivált szervezett október első napjaiban. A népszerű fürdővárosban nemrégen adták át a Karos Korzó rendezvényközpontot, ami az esemény helyszínéül szolgált. A kétnapos fesztiválon a vokális, latin és tradicionális jazzt helyezték előtérbe, és erre igyekeztek népszerű zenekarokat, énekeseket meghívni.

Közismert tény, hogy az első magyar nyelvű jazzkönyvet Molnár Antal zenetörténész írta, és a Dante Könyvkiadó jelentette meg 1928-ban, Jazzband címmel. Kevesebben tudják, hogy ugyanebben az évben tette közzé a Debreceni Szemle szeptemberi számában Füredy F. Gusztáv A jazz problémáiból című írását, melyről Simon Géza Gábor egy helyen azt mondja: „az egyik legkorábbi terjedelmes magyar írásmű a műfajról”.

A 2015-ben alapított Jazztanulmányi Kutatócsoport 2021-ben folytatja a klasszikus önképzőköri formában műhelyvitáit. Az első alkalom január közepén volt. A műhelyvita sorozat eszmei kiindulópontja és az első alkalom témája a kanonizáció fogalomköre a jazzel kapcsolatban. Erről kiváló összefoglalás olvasható Máté J. György: Készíts salátát (Jazz, történet, kritika) című könyvében, ami a Gramofon könyvek kiadásában jelent meg 2020-ban, közelebbről a Kánonok, jazztörténetek, mítoszok című esszében. A kötet néhány példánya még megrendelhető a kiadóban (www.gramofon.hu).

Sokan az egyik legaktívabb és legmerészebben kísérletező zenekarnak tartják a Modern Art Orchestrát. Csakhogy már rég túl van a kísérletezések pályaszakaszán ez a formáció, a MAO természetes hitvallása a változatosság, a különféle zenei irányzatok felé mutatott érdeklődés. Egy nagyon színes, gazdagon rétegzett pályát mondhat magáénak az együttes, azzal, hogy big bandként valamit mindenképpen és szinte minden megnyilvánulásában őriz abból a hagyományos, nagyzenekari jazzből, aminek egyik legemblematikusabb alakja Stan Kenton volt. Azért juthat itt az ember eszébe mindenekelőtt Kenton, mert habitusában, a klasszikus és kortárs zene iránti vonzalmában és kompozícióinak logikájában talán épp az ő útjain kezdett járni megalakulásakor a MAO.

Akik követik a hazai jazzszínpad történéseit, megfigyelhették, hogy 2016 óta minden tavasszal három (sőt 2019-ben már négy) napon át szólt a jazz a budai oldal rangos előadó-komplexumában, a MOM-ban. Tavaly tavasszal a vírusjárvány miatti zárlat előtt még sikerült lebonyolítani az ötödik fesztivált, az idén pedig azt a megoldást választotta a fesztivál művészeti vezetője, Kleb Attila, hogy a három őszi hónap során rendezi meg három szakaszban az idei fesztivált. Így tehát a már hagyományosnak számító budai jazzünnepet „évkihagyás” nélkül sikerül megvalósítani.

A Háló Jazz Klubban lép fel a 80 éves Dudás Lajos október 5-én.

Idén nem marad el a ceglédi Nemzetközi Dobos- és Ütős Gála. Ebben az évben már a 25. évét ünnepli a fesztivál, mely idén májusról októberre csúszott, egész pontoson október 9-ére.

Szeptember utolsó vasárnapján a BMC Koncerttermében pályatársai, az egykori játszótársak, tanárok és tanítványok emlékeztek az idén júniusban, 57 évesen elhunyt Winand Gáborra. Az este hét órakor kezdődött nagyszabású koncerten csaknem harminc, a jazz élvonalába tartozó muzsikus különböző formációkat alkotva lépett színpadra, felidézve Gábor rendkívül gazdag énekesi, instrumentális, zeneszerzői munkásságát, pályafutásának főbb állomásait.