Ebben az évben sokszor foglalkoztunk ezzel a jeles alkalommal. Készült interjú a jelenlegi elnökkel, Bágyi Balázzsal március elején, A Máté Péter-díjas Gayer Ferenc elnökségi taggal többször is, a szövetség díjait nyerő Hász Eszterrel és Horváth Alberttel, majd Bóna Lászlóval és Hoffmann Györggyel, Zsoldos Béla alelnökkel, majd ismét Bágyi Balázs elnökkel, Kollmann Gáborra a Big Band napról és a versenyről, és nem maradhattak ki a Jazz Szövetség volt elnökei sem, akik megosztották az olvasókkal a kezdeti időszak emlékeit: Kőszegi Imrével, László Attilával és Márkus Tiborral készült interjúban. Írtunk a tavasszal elmaradt, őszre tolódott díjátadóról és a fiatalok bemutatkozó koncertjeiről is.

A Magyar Jazz Szövetség könyve 80 oldalba próbálja besűríteni az elmúlt évtizedet, egész pontosan ennek a felébe, mert a kétnyelvű kiadványt a külföldi piacra is szánják, mint reklámhordozót.
A kötet szerkesztője Turi Gábor volt, aki a rövid idő alatt, amit kapott e könyv létrehozására, kihozta a maximumot.

„Az MJSZ az évfordulóra 80 oldalas magyar és angol nyelvű, képekkel gazdagon illusztrált ingyenes,  reprezentatív kiadványt jelentetett meg, amely áttekinti a magyar jazz és a szövetség történetét, bemutatja a nemzetközi érdeklődésre számot tartó előadókat és az új nemzedéket képviselő fiatalokat, képet ad a jazz hazai intézményrendszeréről és szellemi hátországáról, és megismerteti az olvasót a szövetség szakmai díjaiban részesült muzsikusokkal, kritikusokkal, szervezőkkel, támogatókkal.„ - Turi Gábor

Nehéz ennyi oldalban összefoglalni egy 30 éves szervezet működését, tevékenységét, ezért tematikusan kiválasztottak néhány területet, amire fókuszálják az olvasók figyelmét.

Turi Gábor jazz történetével indul a könyv, ami a magyar helyzetre fókuszál, összefoglalja röviden a bonyolult és nehéz kezdetektől a Szövetség megalakulásáig tartó időszakot.

Majd ezután jönnek a volt elnökök gondolatai, Gonda Jánosé, aki a következőket mondta: „...társadalmi egyesület csak akkor tud biztos lábakon megállni, ha konkrét programokat, konkrét tevékenységet tud felmutatni. Kell, hogy a magyar muzsikustársadalom és a közönség lássa: itt valami történik”. Kőszegi Imréé: „A Szabó Gábor-díj az én ötletem volt. Régebben a jazz-zenészek számára semmilyen elismerés nem létezett. A Jazz Szövetségben rögtön megszavazták, hogy legyen egy életműdíj”. Ezután László Attila nyilatkozata olvasható: „Olyan eseményeket talált ki és hozott létre – nagyon szerény költségvetésből –, amelyek kimondottan zenei szempontból voltak érdekesek. Akkoriban indult a zeneszerző és hangszerelő verseny, az egyik évben big band, a másikban combo kategóriában. Létrehoztunk ösztöndíjakat, mint a fiataloknak szóló Lakatos „Ablakos” Dezső ösztöndíj”. Majd Márkus Tibor további fejlődésről ír: „A Magyar Jazz Ünnepe sokáig egy-egy aktuális rendezvény társrendezvényeként szerepelt. Úgy gondoltam, hogy ezt önálló rendezvényként kell megvalósítani. Ez 2006-tól vagy 2007-től háromnapos rendezvényként sikerült is”. 
Ezek a programok ma is működnek.
Végül a jelenlegi elnök, Bágyi Balázs osztja meg az olvasókkal a gondolatait: „Ma más szemlélettel, más dinamizmussal kell működni. A kommunikáció is megváltozott – van megújult honlapunk, és új facebook oldalunk, megújult a szövetség arculata is, felgyorsultak a folyamatok. Kapcsolatban van a muzsikusokkal, a közönséggel és a mindenkori kulturális kormányzattal, hiszen a mi felterjesztéseinket is figyelembe veszik az állami kitüntetéseknél”.

Ezután egy 2018-ban megjelent nemzetközi jazztörténeti könyvet ajánl a kiadvány, melynek a magyar jazzről szóló fejezeteit Turi Gábor írta. 

A következő rész Pallai Péter munkája, melyben a magyar jazz-zenészek nemzetközi kapcsolataiba avatja be az olvasókat, teljes körű betekintés nyújtva az utóbbi évtized lehetőségeibe.

A Színek fejezetben a Jazz Szövetség által kiválasztott 9 zenekar leírása következik, majd a Szövetség versenyein vagy eseményein fellépő fiatal zenekarok írhattak magukról néhány szót (már aki visszaküldte a felkérésre a leírást).

A koronavírus járványról nem megfeledkezve, hiszen ez az év erről szólt leginkább, Juhász Gábor gondolatait olvashatjuk.

Végül pedig az oktatásról, fesztiválokról, klubokról, kiadókról, szakirodalomról esik szó, ahonnan nagy bánatomra a sok kiváló zenészt adó miskolci konzi jazz tanszaka kimaradt.

A kiadványt a Szövetség által rendezett versenyek és a díjak zárják.

A könyv minden tagnak ingyenes. Elérhető lesz a koronavírus után, az összes nagyobb jazz klubban.

Jó szórakozást hozzá!