Első írásaim a Magyar Ifjúságban és a kanadai Coda c. jazzfolyóiratban jelentek meg. 1977-ben megnyertem a Nemzetközi Jazz Föderáció Jazz Forum c. folyóiratának pályázatát. Állandó munkatársa voltam a MaJazz c. folyóiratnak, jelenleg pedig a Gramofonnak, a Demokratának és a Hegyvidék c. lapnak. Publikáltam még az EMI Hangjegyzet c. periodikájában és az Universal jazzújdonságokat bemutató lapjában is. Jazzadások készítésében közreműködtem a Petőfi-, a Bartók-, a Klub-, a Civil- és a Fiksz-rádióban. A Jazzma.hu internetes honlapon több száz koncerttudósítás és egyéb jazzvonatkozású írás jelent meg tőlem. Hivatásos jazzrajongó címmel jelent meg cikkeim válogatása, és társzerzője voltam Deseő Csaba Kettősfogás c. memoár kötetének. 2017-ben megkaptam a Magyar Jazz Szövetség Pernye András életműdíját.
A kedves olvasó joggal csodálkozhat, hogy a hat éve elhunyt lengyel trombitásnak hogyan jelenhet meg új lemeze. Az ECM ezúttal is bravúrral rukkolt elő: a világklasszis kvartett éppen 20 évvel ezelőtt rögzített felvételeit az idén januárban „vették kezelésbe” és nyáron adták ki. Manfred Eicher (az ECM főnöke) hihetetlen aktivitásának hasonlóan szenzációs példája volt a Keith Jarrett Quartet „Sleeper” című, 1979-ben Tokióban felvett lemeze, amelyet 34(!) évvel később adtak ki! Mi minden lehet még az ECM archívumában?
Ahogyan erről korábban hírt adtunk a közelmúltban a Rockmúzeumban megnyílt Szabó Gábor kiállításhoz kapcsolódóan vasárnap (szeptember 29-én) többórás rendkívül érdekes műsorsorozat várta a nagyhírű hazánkfiára emlékező közönséget.
Több mint három éve írtunk nagy elismeréssel az izraeli tenorszaxofonos „Here Be Dragons” c. lemezéről, ami ugyan nem bemutatkozó alkotás volt, de az ECM márkán az „első fecske”. Két éve aztán „menetrendszerűen” következett az „Isabela”, amelyről ugyancsak beszámoltunk. Most pedig megjelent a „trilógia” harmadik tétele is! Ez annál is inkább elmondható, mert a kvartett tagjai – a dobos kivételével a korábbi felállással azonosak.
Honlapunkon nem ritkák a Háló Jazzklub havi rendszerességű koncertjeiről szóló beszámolók. A 2008-ban indult rendezvénysorozat nem akármilyen jubileumot ünnepelt szeptember 20-án: 150-ik alkalommal jöttek össze a kellemes környezetben kiváló muzsikára kíváncsi törzstagok és újabb vendégek, hogy világhírű hazánkfia Tony Lakatos és barátai társaságában ünnepeljék meg ezt a nevezetes napot.
A szeptember eleje még a nyáron is „üzemelő” jazzklubok esetében is évadnyitókat hoz, hiszen vannak olyan műsorsorozatok, amelyek nyári szünetet tartanak. Ilyen a már 2018 óta a MAO által működtetett „Legendás albumok” sorozat is, amelyben a műfaj történetének legfontosabb lemezeit mutatják be – élőben. Most éppen egy korszakalkotó Bill Evans lemez került sorra az őszi évad indítása alkalmából…
Három olyan eseménnyel nyitotta őszi jazzévadát a Müpa, amelyek mindegyike a legszélesebb közönség számára is a műfaj könnyen befogadható értékeit képviselte. Jómagamat a kínálatból a „szombat esti láz” érintett, amelyben egy katalán trombitás-énekes hölgy lépett fel öt kiváló magyar jazzmuzsikus társaságában.
A világhírre szert tett magyar gitárosról, Szabó Gáborról szóló könyv 2022-ben történt publikálása után az idén nyáron két lelkes olasz jazzrajongó újabb kötettel mutatkozott be, ezúttal Zoller Attilának állítottak emléket a szó erejével…
A jazz muzsikusok és jazzbarátok részéről egyaránt kedvelt fővárosi HÁLÓ jazzklub, nem kevesebb, mint 17-ik évadát indítja szeptember 10-én este 7-kor. A Háló-béli jazzesteket nemcsak az teszi vonzóvá, hogy igazi koncertek zajlanak ott – hangos beszéd, ki-bejárkálás és evőeszköz zörejek nélkül, de a fellépő, a hazai jazzelitet képviselő muzsikusokkal baráti beszélgetésekre is sor kerül a szünet utáni „interjú” kapcsán, de akár a közönség részéről is.
Jómagam úgy vagyok a már 86-ik évét is betöltött Charles Lloyd aktivitásával, mint voltunk a műfaj sokszor emlegetett „aranykorában” az ikonikus zenészek akkori albumaival. Úgy vártuk Davis, Coltrane, Gillespie, Mingus, Brubeck vagy Dexter Gordon, Horace Silver és Art Blakey egy-egy új albumának megjelenését, mint egy Nobel-díjas író új regényét vagy egy márkás filmrendező legfrissebb alkotását. Nos, Lloyd is ebbe a „jazzelitbe” tartozott, sőt – szinte „utolsó mohikánként” – ma is tartozik.
A swing korszak után sokan a big bandek végét jósolták, de a jazztörténet bőven rácáfolt ezekre a tévhitekre. Nem kell bizonygatni, hogy sok évtizeden át nemcsak a jazz szülőföldjén, de az egész világon számos kitűnő nagyzenekar működött, és a jazz legmodernebb irányzatai sem nélkülözték ezeket a formációkat. Most éppen a szomszédos Ausztriából kaptunk egy figyelemreméltó nagyzenekari jazzalbumot…