A nagyzenekarokról még azt is el kell mondani, hogy fenntartásuk nem könnyű, erről a két – bátran világszínvonalúnak nevezhető – hazai big band vezetői, Fekete Kovács Kornél (MAO) és Kollmann Gábor (BJO) sokat tudnának mesélni. Nem véletlen, hogy a legjobb európai zenekarok (pl. Németországban) a nagy rádióállomások finanszírozásával működnek, de említhetjük a Lincoln Center Jazz Orchestrát is Amerikából, amelynek a neve is elárulja hátterét.

A most bemutatásra kerülő lemez 2023 nyarán készült, amikor is Grazban jöttek össze egy hétre a zenekart alkotó helyi, bécsi és német jazz muzsikusok. Augusztus 25. és 27. között a Graz-i Audiostope stúdióban rögzítették a zenekarvezető nyolc új szerzeményét, amelyek mindegyikéről a kísérőfüzetben rövid összefoglalót olvashatunk.

Kezdjük az információk ismertetését a zenekarvezetővel, aki német jazz-zenész, de pár éve Ausztriában tevékenykedik. Igazi multiinstrumentalista, aki a szaxofoncsalád három hangszerén is játszik (szoprán, alt és tenor), valamint klarinéton és fuvolán. Emellett még avatott komponista és hangszerelő is. Nagyzenekarát 2021-ben alapította, velük ez a második albuma. (Az első a Conspiracy volt.) A big band mellett a kilenctagú Hoffmann Nonet, és a tízfős Triple H Society is az ő irányításával működik. Mint sideman, tenorozik a neves osztrák énekesnő Karin Bachner és kísérete, a The Pocket Big Band Ella Forever nevű projektjében is.

Érdekesség, hogy a lemezén hangszeresen nem működik közre. „Beérte” a számok komponálásával és hangszerelésével, a zenekar vezénylésével, valamint a nem csekély szervezőmunkával, amelyet tizennyolc elfoglalt muzsikus munkájának a cél érdekében történő koordinálása igényel.   

Az új big band lemez első és egyben címadó száma, az „Innuendo”, a szerző tisztelgése tinédzseréveinek bálványa, a brit rockbanda, a Queen előtt, amelyről azt mondja, hogy „minden idők egyik legnagyobb együttese volt”. (Érdekesség, hogy a Queen egyik sikerszáma is ezt a címet viselte.) Hoffmann szerzeménye megnyerte a Downbeat 47. Student Music Awards „Eredeti nagyzenekari kompozíció” kategória első díját. Florian Tübsch emlékezetes altszaxofon szólója nagyon „feldobja” a darabot. (Itt jegyzem meg, hogy minden számban egy vagy két zenekari tag kap kiemelkedő szólózási lehetőséget, ezeket az írás végén a kompozíciók felsorolásánál megtalálják olvasóink.)

Ahogyan a cím is elárulja, a „Summer Solstice” éppen a 2023-as év júniusában a nyári napforduló idején született röviddel a lemez felvétele előtt. Amint a komponista írja, kedveli a komplikált kortárs zenei fordulatokat, (és előadókat – megemlítve a következő szám kapcsán Chris Pottert és Dave Hollandot). Ebben a számban viszont a hagyományosan swingelő nagyzenekari muzsikát adják elő, Simon Harrer pozánszólójával.

Az említett következő szám, a „No Way Back”, amely címével is a szerző életének egy nehéz, de sikeresen átvészelt időszakát idézi. Igazi kortárs zenei kompozíció, különféle metrumokkal, kiemelkedő trombita és zongoraszólóval. Nem véletlen, hogy ez is egy díjnyertes szerzemény: 2022-ben Tenerifén, a „Big Band de Canarias” kompozíciós versenyének harmadik helyezettje volt.

A „Sanctuary” c. szám mélyen személyes indíttatású ballada, szép tenorszólóval. Egy olyan kapcsolatra utal, amely évek óta tart, hosszabb-rövidebb szünetekkel.

A „Convictions” úgy született, hogy Hoffmann tanára és mentora, Ed Partyka felhívta a figyelmét a nagyhírű amerikai pozános, Bob Brookmeyer kompozíciós gyakorlatára, amelyet aztán kidolgozott a szerző.

A csaknem 12 perc hosszúságú „Bipolarity-ben a klasszikus- és az úgynevezett „minimál zene” kombinációját kísérli meg a szerző.

A csodaszép Attersee tó körüli téli táj ihlette a „The Lake” c. kompozíciót. A ködös reggel misztikus atmoszférája mellett a hullámok energikus játéka képezi azt az ellentétet, amelynek zenei kifejezése a darab – trombita- és gitárszólóval fűszerezve.

Az utolsó, a „Perseverance” címre hallgató kompozíció, a lemez másik leghosszabb (több mint 12 perces) darabja, amelyet eleve nagyzenekarra írt a szerző. Kiemelkedő tenorszaxofon- és trombitaszóló teszi emlékezetessé az album zárószámát.  

Az „Innuendo” szeptember 20-án jelenik meg. Ezúton is köszönjük Tobias Hoffmann szívességét, hogy a lemezt augusztusban postán eljuttatta szerkesztőségünkbe!   

TOBIAS  HOFFMANN  JAZZ  ORCHESTRA:   INNUENDO       (Mons Records)

• Innuendo  - szólista:  Florian Trübsbach  (altszaxofon)
• Summer Solstice  -  szólista:  Simon Harrer  (pozán)
• No Way Back  -   szólisták:  Gerhard Ornig   (trombita)  és  Viola Hammer (zongora) 
• Sanctuary  -  szólista:  Martin Harms  (tenorszaxofon)
• Convictions  -  szólista:  Patrick Dunst  (altszaxofon)
• Bipolarity  -  szólista:  Robert Bachner  (ventilpozán)
• The Lake  -  szólisták:  Jakob Helling  (trombita)  és  Vilkka Wahl  (gitár)
• Prseverance  -  szólisták:  Robert Unterköfler  (tenorszaxofon)  és Florian Menzel  (trombita) 

Minden szám szerzője Tobias M. Hoffmann

A  zenekar  felállása:

Vezényel:   Tobias Hoffmann 

Szaxofonkórus:
Florian Trübsbach   (alt- és szopránszaxofon, fuvola és klarinét)
Patrick Dunst  (alt- és szopránszaxofon, fuvola és klarinét)
Robert Unterköfler   (tenor- és szopránszaxofon, fuvola és klarinét)
Martin Harms   (tenorszaxofon, basszusklarinét, fuvola és klarinét)
Jonas Brinckmann   (baritonszaxofon és basszusklarinét)

Trombitakórus:  (a tagok váltóhangszere szárnykürt)
Maximilian Seibert, Sebastian Burneci, Florian Menzel, Gerhard Ornig és Jakob Helling

Pozánkórus: 
Simon Harrer és Daniel Holzleitner  (pozán),  Robert Bachner  (pozán és ventilpozán),  Johannes Oppel  (basszuspozán és tuba)

Ritmusszekció:
Vilkka Wahl   (gitár)
Viola Hammer  (zongora és szintetizátor)
Ivar Roban Krizic  (bőgő)
Reinhold Schmölzer  (dobok és elektronika)