• Magyar Jazz: Először is szeretnék gratulálni a Pro Urbe Erzsébet díjadhoz, amit az Erzsébetvárosi Önkormányzattól kaptál a helyi közösségért végzett munkádért. Gondolom, ebben a kerületben élsz. Milyen közösségi munkákban veszel részt?
• Gayer Ferenc:  Nagy megtiszteltetés ez a díj nekem, nagyon örültem, hogy gondoltak rám.
  Ha hívnak különböző jótékonysági rendezvényekre, örömmel veszek részt rajtuk akár különböző formációkban, akár a zenekarommal, a Budapest Ragtime Banddel. Nagyon jó kapcsolatot ápolok az Önkormányzat helyi vezetőivel, ebben a kerületben élek több mint húsz éve, szeretek itt lakni. Sokan mondják, hogy ez egy zsúfolt kerület, valóban, ez Budapest legsűrűbben lakott kerülete, de én szeretek itt élni.

• Magyar Jazz: Térjünk vissza a versenyhez. Pleszkán Frigyes emlékére írtatok ki egy versenyt fiatal zongoristák számára. Sokat muzsikáltál Pleszkán Frigyessel. Milyen emlékeket őrzöl vele kapcsolatban? Miért szeretted volna az ő emlékére ezt a versenyt megrendezni?
• Gayer Ferenc:  Pleszkán Frigyes a magyar jazz egyik legkiemelkedőbb tehetsége volt. Méltatlanul nem volt itthon igazán elismert, bár ennek lehet az az oka is, hogy kiszerződött Svájcba. Péterffy András rendező JazzEmber címmel készített portréfilmet Pleszkán Frigyesről, s az emlékverseny is az ő ötlete volt. Monor városa, a monori Vígadó is csatlakozott a kezdeményezéshez. Október végén lesz a verseny, már vannak jelentkezők, egészen „nagyágyúk” is, fiatal tehetségek, akik már bizonyítottak. A korhatár 27 év, a zsűri elnökének Binder Károlyt kértük fel és ő örömmel el is vállalta.  

• MagyarJazz: Kérlek, mesélj egy kicsit arról a zenekarról, amit lassan 30 éve vezetsz. Hogy tudtok mindig megújulni? És hogy tudsz egyben tartani egy ilyen nagy létszámú csapatot?
• Gayer Ferenc: A Budapest Ragtime Band 1980-ban alakult, engem ’85-ben hívtak oda és 1990 óta vagyok a vezetője. Nagyon érdekes színfoltja ez az együttes a tradicionális jazz életnek, nem csak itthon, hanem az egész világon. Jól képzett zenészek játszanak itt – ami újdonság volt a tradicionális jazzben, mert az inkább egy amatőr műfaj, ami azt is jelenti, hogy az amatőr zenészek között néha vannak, voltak nem túl képzettek is. Ez persze nem baj, hiszen ”amare ” annyit jelent: szeretni, s ha a saját örömünkre muzsikálunk, az felszabadultságot jelent. Mi profi zenekar vagyunk, de mi is igazi örömmel játszunk. Bejártuk a világot, voltunk többször Amerikában, Mexikóban, Európa minden nagyobb városában , kisebb helyeken is.  A kilencvenes évek óta itthon is népszerű a zenekar. Egyéni íze van az együttesnek. A zenekarvezetéssel kapcsolatban azt tudom mondani, hogy azt tulajdonképpen a mai napig tanulom. A receptet megadni nem tudom, de talán egyszer majd megírom, hogy mi a jó zenekarvezetés titka. Először is meg kell választani a kollegákat, akik ugyanazt akarják, ugyanolyan alázatosak a zenéhez. Persze aki zenésznek tanul, abból is szeretne megélni.  Amikor átvettem Lukácsházi Győzőtől  a BRB-t, az első tárgyalásomra , nagyon izgatottan mentem be. Ez egy sokrétű, különleges feladat: tárgyalások, koncertszervezés, szponzorszerzés, az utazás megszervezése és így tovább… Mindenek előtt a zenekarban kell tiszteletet kivívni, hogy hallgassanak rád, de mikor felmész a színpadra a kollegákkal, akkor össze tudjál mosolyogni velük, igazi zenésztársak legyetek. Ezt a sors valahogy rám dobta, sose akartam zenekarvezető lenni. A Kanári-szigeteken turnéztunk, amikor Lukácsházi Győző bejelentette, hogy ő mást szeretne a jövőben csinálni. A tengerparton voltunk, ott választottak meg engem. Hazajöttünk és onnantól kezdve én voltam a zenekarvezető. Nem volt egyszerű, de a mai napig sem az. Arra büszke vagyok, hogy a hét állandó tagból rajtam kívül még négyen ma is ott vannak azok közül a tagok közül, akik engem akkor megválasztottak: Széki József, Weszely János, Stein Ferenc és Antal Tibor. A kölcsönös tisztelet nagyon fontos.

• Magyar Jazz: A Magyar Jazz Szövetségben elnökségi tag vagy. Mióta töltöd be ezt a funkciót és milyen feladatok járnak ezzel együtt?
• Gayer Ferenc:  A megalakulás óta tagja vagyok a Magyar Jazz Szövetségnek és több mint 8 éve elnökségi tag. Magyar Jazz Szövetség egy nonprofit szervezet. Nem omnipotens, nem tudja megoldani a magyar jazz helyzetét, de mindent megtesz azért.  
  

  A magyar jazz nincsen megfelelő helyen, könnyűzenének fogják fel. Szeretnénk ebből kilépni.  A magyar jazz zenészek, akik körülbelül 300-an lehetnek, komoly sikereket érnek el külföldön, járják a világot, hírnevet hoznak az országnak. 

  Ennek ellenére anyagilag nincsenek igazán megbecsülve, pedig a kormányzat mostanában nagyon odafigyel más műfajokra, próbál segíteni minden olyan műfajon, ami kicsit méltatlanul háttérbe van. Heten vagyunk a Magyar Jazz Szövetség vezetőségében, sok mindent csinálunk: ifjúsági versenyeket rendezünk, a Magyar Jazz Napját, a Jazz Ünnepe rendezvényeit. Pályázatokból élünk, nem sok pénzből, nem tudunk mindent megoldani. Próbálkozunk, hogy nagyobb összegekhez jussunk éves szinten a Minisztériumtól. Örömmel veszem az Elnökség által rám osztott feladatot, szeretek jó ügyért tevékenykedni.

• MagyarJazz: A Heti Tv-ben, ami kábel TV-n látható, vezetsz egy hetente jelentkező műsort, a Heti Jazzt. Érdekes interjúkat készítesz, amit zenékkel színesítesz. Mióta vezeted ezt a műsort és mi a koncepciód?
• Gayer Ferenc:  A Zsidó Hitközség és a hetedik kerület működteti a Heti TV-t, tőlük kaptam a felkérést 2017-ben. Az a koncepcióm, hogy egyszerre legyen szakmai és baráti, nyílt a beszélgetés, ahol minden érdekes témát körbe lehet járni, hogy kicsit közelebbről megismerjük a művészt. Kérdezem a meghívott zenész kollegát esetleg arról, hogy mit sportol, a családról, a hitről, de a fő mezsgye a zene. A riportalany pályája, múltja, jelene, tervei, kedvenc időtöltése, minden, ami közelebb hozza a művészt, érdekel. Olyan emberekről tudok meg új dolgokat, akiket ismerek „ezer éve”. Sosem voltam még riporter, de igyekszem beletanulni. Kétszer 45 perc a műsor, fele beszélgetés, fele zene. Azt szeretném, hogy olyan emberek, akik nem nagyon kerültek eddig közel a jazzhez, a jazz zenészekhez, érdekes műsort lássanak, ahol aztán jó zenét is hallhatnak.  Jó visszajelzéseket kapok és ez nagyon fontos.

• Magyar Jazz: Nemrég kértek fel, hogy a K11-ben - ahol már többször próbálkoztak a jazz bevezetésével, - szervezd meg a havonta megrendezésre kerülő jazz koncerteket. Ez egy egészen új irány, a másik oldalról is láthatod a szervezés nehézségeit. Mik a meglátásaid, könnyű ma a jazz koncertekre megtalálni a közönséget?
• Gayer Ferenc:  Hát nem könnyű, a bejáratott helyek, mint a Budapest Jazz Club is nehézkesen indult anno 11 éve, most már fogalom. A K11 nagyon jó helyen is van, meg nem is. Nagyon forgalmas utcában, a Király utcában egy belső udvarban van a koncerthelyszín, ide kell becsalogatni a közönséget. A szakmai dolgokat én állítom össze, márciusban indultunk, minden hónapban van egy koncert decemberig. Úgy néz ki, egész jól megy. Én 30 éve látom a szervezés nehézségeit a zenekarommal. Ha van egy anyagi keret, akkor sokkal könnyebben megy minden. Zenész párti vagyok, figyelek arra, hogy minden zenész megkapja a méltó gázsiját. Voltak már nagyon jó koncertek, mint például Kelemen Angelika Ella Fitzgerald estje, László Attila koncertje, lesz majd Cimbiózis, Szulák Andrea, Sárik Péter trióját is várjuk Falusi Mariannal, Szőke Niki is jön majd és az Oláh Szabolcs quintet is. Az a tapasztalatom, ha be akarunk egy helyet vezetni, akkor neveket is kell hívni, népszerű programmal.

• MagyarJazz: Szerinted mi módon lehetne tovább szélesíteni a jazzkedvelők táborát?
• Gayer Ferenc: Sok olyan hely kell, ahol állandó koncert van, kellene a médiában az állandó megjelenés a jazznek, bár azért tudomásul kell venni, hogy ez réteg zene, sose lesz olyan széles rajongó tábora, mint a popzenének vagy a klasszikus zenének. De nekünk zenekarvezetőknek, aktív zenészeknek ezen dolgozni kell. Jó hogy van Budapesten sok hely, ahol teret adnak a jazznek. A két központi klubon kívül is, a BMC-n és a Budapest Jazz Clubon kívül is sok olyan vendéglátóhely van, ahol játszanak különböző jazz formációk és ez jó dolog. Több reklám kéne, de ez nem könnyű. Én mindenesetre mindent megteszek, de ez azért nem várható el minden jazz zenésztől, ők leginkább zenélni szeretnének. A jazzben nincs igazán nagy pénz, ezért a menedzserkérdés nem megoldott, az önmenedzselésre meg nem alkalmas mindenki.

• MagyarJazz: Mik a közeli és távolabbi terveid?
• Gayer Ferenc: Minden fronton maximálisan helytállni. A zenekart /BRB/ nagyon szeretik külföldön is, járunk is rendszeresen. A Jazz Szövetségben amilyen feladattal megbíznak, azt maximálisan igyekszem megoldani. Sok helyre hívnak, mint jazz bőgőst, számos alkalmi és állandó zenekarban játszom a BRB mellett. És nagyon fontosak számomra az unokáim, őket is örömmel terelgetem.

Köszönöm az interjút!

Fotók: Gayer Ferenc, Lázár Miklós, Facebook, YouTube