Az első Junior Prima-díjas jazz-zenész saját nevével fémjelzett triójával aratott sikereket a karrierje elején. Később a Vibrafon Quartet, a Trio á la Kodály formációk, és a mai napig a Bágyi Balázs New Quartet állandó tagja. Születésnapja alkalmából köszöntjük, és a kezdetekről, a zenei látásmódjáról és természetesen a terveiről is kérdeztem.

• Irk Réka /Jazz.hu: Mi az első zenei élményed? 
• Oláh Dezső: A zongorával való találkozásom és első zenei élményem is a Tom és Jerry című rajzfilmhez kapcsolódik, történetesen az a rész, ahol Liszt II. Magyar rapszódiája hangzik el. 

• Irk Réka /Jazz.hu: És mi az első jazz-zenei élményed?
• Oláh Dezső: Az első igazán magával ragadó élményem a Keith Jarrett Trio Tokió 96 című lemeze. 

• IR /Jazz.hu: Jelenleg melyik a fontosabb a klasszikus vagy a jazz-zene? Miért?
• Oláh Dezső: A zene minden műfaját nagy élvezettel hallgatom, amiben érzem a múlt tisztelete mellett az újítani szándékozó kreativitást. 

• Irk Réka /Jazz.hu: Változott sokat a zenei ízlésed az egyetem elvégzése óta? Kik a kedvenceid most és kik voltak akkor?
• Oláh Dezső: Az igazán nagy szívbeli kedvenceim listája nem változott, de ugyanolyan nyitott és érdeklődő maradtam, mint egyetemista koromban. 
• IR /Jazz.hu: Mondanál néhányat közülük?
• Oláh Dezső: Johann Sebasttian Bach, Bartók Béla, Federique Mompuo, Bill Evans, Wayne Shorter, Miles Davis, Herbie Hancock 

• IR /Jazz.hu: A kezdetektől komponálsz is. Hogy működik ez, témát keresel vagy akkor írsz zenét, ha eszedbe jut egy-egy motívum?
• Oláh Dezső: Nagyon szerencsés embernek mondhatom magam, ami jelen esetben nagyon szerénytelennek tűnik, de maga az ihlet mindig könnyen jön, és nem is igazán nyomaszt, ha esetleg valahol megáll a folyamat, olyankor hagyom pihenni és máskor folytatom. 

• IR /Jazz.hu: A klasszikus és jazz-zene mellett a népdalok világa is vonz. Mennyire fontos ez az életedben? 
• Oláh Dezső: Édesapám révén a kávéházi cigány zene hallgatója és csodálója vagyok, születésem óta a magyar népzene pedig, azt gondolom, része a mindennapi kultúránknak, hisz Kodály és Bartók országa vagyunk. 

• IR /Jazz.hu: Szerinted melyik a legsikeresebb alkotásod? 
• Oláh Dezső: Jómagam ezt igazán nem tudom megmondani :) mivel a legismertebb kompozícióknak kellene gondolom a legtöbb kattintással nézettséggel rendelkeznie, ellenben én mégis valami olyasmit ajánlanék, ami egy tőlem vártak alapján, egy váratlanabb zenei ciklus:  
  https://youtube.com/playlist?list=OLAK5uy_k4WPGlHORtblbVmUks8e7hmfk7UXsiVts&si=b1I8KpRZd9xyhhpO
  

• IR /Jazz.hu: Hogyan látod a mai magyar jazz helyzetét? 
• Oláh Dezső: Szerény véleményem szerint a jazz helyzete különösen a magyar jazz helyzete mindig is egy egészen nehéz terep volt, és egyelőre úgy tűnik, hogy sajnos az is marad. Amikor szerelmese lettem ennek a zenének tudtam, mit vállalok. 
  Magamat a szerencsésebbek köze sorolhatom: tanárként (Hubay AMI), zeneszerzőként, színházi zenei vezetőként tevékenykedem (Orlai Produkció, Woody Allen: Brooklyni Mese) a koncertjeim mellett. 

• Irk Réka /Jazz.hu: Mi az, amit elmondanál most a fiatalkori önmagadnak?
• Oláh Dezső: Ez egy rettentő nehéz kérdés. Áruljuk el a kedves olvasóknak csak másodszorra válaszolok rá :) Első körben egyszerűen csak üresen hagytam :) 
  Elégedett vagyok és büszke vagyok mindenemre, amim van, és arra, ami adatott:
  Hálás vagyok a gyermekeimért, a feleségemért, a szüleimért, a testvéremért, a hivatásomért és a barátaimért. 
  Nem változtatnék semmin, mert mindenből tanultam az idők folyamán, amit elsőre nem úgy tettem vagy gondoltam, ahogyan kellett volna a mai fejemmel. 

• Irk Réka /Jazz.hu: Van olyan elképzelésed, amit már régóta dédelgetsz, és szívesen megvalósítanál? Mik a terveid a következő 5, ill. 10 évben? 
• Oláh Dezső: Az elmúlt 10 évben minden együttműködést sikerült megvalósítani amire igazán vágytam, kivéve egyetlen egyet, aminek 2026 augusztus utolsó hetében jön el az ideje ?
  Ezen a koncerten az Oláh Dezső Vibratone Quartet szimfonikus zenekarral muzsikál együtt. Nagyon remélem, hogy ennek a koncertnek az apropóján is lesz alkalmam majd erről beszámolni :)

Fotó: Oláh Dezső archívum, Sztraka Ferenc