Most ismét ilyen esettel találkozhatunk, amikor a méltán nemzetközi rangot kivívott trombitás, Avishai Cohen kvartettjének újabb lemezével ismerkedünk. Mindjárt hozzá kell tennünk, hogy számos izraeli jazzmuzsikus van a nemzetközi jazz élvonalában, elég ha csak annyit mondunk itt el, hogy ugyanezen a néven létezik egy kiváló bőgős is, valamint a szóban forgó formáció minden tagja a kis közel-keleti országból került Amerikába.

Tehát a trombitás Cohen is Tel Aviv szülötte, de már hosszú ideje New Yorkban él és dolgozik. Nyolc évesen kezdett trombitálni és két év múlva már a helyi big bandben fújt: saját bevallása szerint egy ládát cipelt magával és arra állt fel játék közben. Tinédzseréveiben aztán az Izraeli Filharmonikusokkal turnézott. De a jazz csábítása győzött és mint oly' sokan, ő is a bostoni Berklee hallgatója lett. Amikor 1977-ben végzett, harmadik helyezést ért el a Thelonious Monk trombitaversenyen és New Yorkban telepedett le. Az említett névazonosság miatt debütáló lemeze „Avishai Cohen – The Trumpet Player” címmel jelent meg. A többi már (jazz)történelem... Cohen játékában Miles Davis és Freddie Hubbard hatása egyértelműen tettenérhető, de ez egyáltalán nem csoda, hiszen ki tudná elkerülni ilyen zsenik példáját?

De miféle folytatásról is beszélhetünk? A korábbi (saját nevén az ötödik ECM albuma) 2022-ben került kiadásra Naked Truth címmel (lemezajánlónk 2022. június 18-án jelent meg), a most tárgyalandó pedig 2024-ben látott napvilágot. A zenészpartnerek, de még a dél-francia stúdió is azonos, nem is beszélve az albumok zenei világáról. (Akár egy időben is születhettek volna.) Ennek az lehet az oka, hogy a trombitás „leader” a szerzője az előző albumon előadott nyolc-, és a mostanin öt tételből álló szvitnek, bár ez utóbbin van még egy rövid részlet Ravel G-dúr zongoraversenyéből, valamint tinédzser lányának, Amalia Cohennek egy leheletnyi három és fél perces darabja is.) Ami viszont még inkább meglepő: a trombita és a szárnykürt mellett Cohen remek fuvolajátékkal is színesíti a produkciót. Az öt tételes zenefolyam most is szinte egybeolvad, egyik-másik rövid tétel inkább intro-nak tűnik. A meditatív, olykor drámai hatású muzsika, máskor az apokaliptikus zenei viharok ezúttal is (mint az előző – Naked Truth – lemez esetében), a világ problémáira kívánják felhívni a hallgató figyelmét. Mind a négyen igazán artisztikus játékkal bűvölik el a hallgatót: napjaink egyik legkiválóbb kisegyüttese ez a formáció.

Ha a felállást nézzük, elsőként Yonathan Avishai zongoristát kell említeni. Hogy mennyire „favorizálja” őt a trombitás, annak illusztrálására elmondhatjuk, hogy még duó lemezt is készítettek 2019-ben Playing the Room címmel. (Erről mi is írtunk az év december 14-én.) Különleges hangzásvilága ebben a – főként balladatempóban – érvényesülő zenei anyagban is kimagasló művészi értéket képvisel és egy pillanatra sem válik egyhangúvá.

A bőgős, Barak Mori és a dobos, Ziv Ravitz is a négyes stabil tagjai, hiszen ezúttal is ők a tűpontos ritmustandem játékosai. Külön kiemelném a bőgős játékát, melódiahangszerként csodás intro-t mutat be a szvit IV. tételében, és vonós játéka is kiemelkedő. A dobos szinte mindig seprőzik, egyébként mind a négyen a szenzitív játék mesterei. Ha valaki szeretné megtudni, hogy mi is az a kortárs improvizatív zene, (a mainstreamen túl – az avantgárdon innen) az hallgassa meg ezt a lemezt!

Avishai Cohen játékát két alkalommal volt szerencsénk élőben megcsodálni, de ennek már éppen tíz éve múlt. 2014 végén ugyanis három héten belül két ízben volt vendége a BJC-nek. Először a zongora nélküli Mark Turner Quartet másik fúvósszólistája volt a tenoros mellett, majd saját Triveni elnevezésű triójával lépett fel óriási sikerrel. Az akkor bemutatott CD-k mind a mai napig kedvenc hallgatnivalóim: a Turner Quartet Lathe of Heaven, és a Triveni trió Dark Nights c. albumai. De jó is lenne már újra magyar színpadon látni a kortárs jazz ezen nagy egyéniségeit, az enyhén szólva kicsit felhígult koncertkínálatban, már ami a külföldi vendégjárást illeti...  (Üdítő kivételt képez az említett hígulást illetően, hogy névrokona, a bőgős Avishai Cohen, aki gyakoribb vendég nálunk, április 27-én az Erkelben lép fel - reméljük.)

AVISHAI  COHEN:  ASHES  TO  GOLD          ECM Records     Hangvető

• Ashes to Gold (Avishai Cohen)
  • Part  I                                                      9:17
  • Part  II                                                     6:44
  • Part  III                                                    3:34
  • Part  IV                                                     2:11
  • Part  V                                                     10:28
• Adagio assai /részlet a G-dúr zongoraversenyből/  (Maurice Ravel)      7:56
• The Seventh (Amalia Cohen)      3:23

Közreműködnek:

Avishai Cohen   trombita, szárnykürt, fuvola
Yonathan Avishai   zongora
Barak Mori   nagybőgő
Ziv Ravitz   dobok

>

Pontos leírást ITT talál.