Mahan Mirarab iráni gitáros tesz is erről, hiszen már korábbi munkái is leginkább a kamarazene és a kortárs jazz határán mozogtak. A Teheránból Bécsbe került zenésznek a jazz egyfajta filozófia, aminek segítségével a perzsa klasszikus zene és az európai improvizatív zene keverésével sajátságos művészi nyelvet alakít ki.

A legmegfelelőbb társra talált ebben Dés András személyében, aki Bécsbe kerülésekor igazi multi-kulti környezetben találta magát. Andrástól korábban sem volt szokatlan, hogy gitárosokkal készít felvételeket, de ez egy új kihívás, most a ritmusok, ütemek folyamatos változtatásával kell a többnyire páratlan metrumokat időnként „rockos” groove-okkal cserélgetni a popularitás érdekében, főleg a klarinét szétágazó, néha már free jazz-szerű improvizációi alatt. És teszi is ezt a maga fantasztikus játékával.

Vincent Pongrácz osztrák klarinétos már eddig is mixelte a stílusokat a zenekaraiban, például a Synesthetic4 említésre méltó sikereket ért el. Jó választás volt ehhez a projekthez.
A klarinét és gitár együtt, mint szólisztikus hangszer ritka a jazz-zenében. Persze rögtön eszünkbe kell, hogy jusson a Dudás Lajos – Zoller Attila együttműködés, vagy később a Dudás – Philipp van Endert lemezek sorozata. Ezeket az európai kortárs jazz klasszikusai közé sorolhatjuk.

A MASH a perzsa zenei kultúrát ötvözi az európaival, az eltérő háttérrel rendelkező zenészek egységes, harmonikus képet adnak a kortárs és jazz keveredéséből alkotott műveikben. Már az első számot meghallgatva szembesülünk a folyamatos ütemváltásokkal, az időnkénti monotonitás hirtelen lendületes, sodró groove-ba átmenetével. András zseniálisan váltja az alapokat a gitár hol „rockos”, hol egy kicsit „free” betétei alatt. Ez a sajátos hangzás végigkíséri az egész lemezt. A második számban gyönyörű basszusklarinét futamokat hallhatunk, a harmadikban már erősen feltűnik az elektronika is. A negyedik – címadó – szerzemény talán a legjazzesebb darab, itt érződik legjobban a tökéletes összhang a három zenész között. Az ötödik szám számomra a perfekt megjelenítése a rock zenére jellemző gitár riffek felett szabadon áramló klarinét szólónak, valami elképesztő ütős háttérrel. A lemez csúcspontja. A végén még kapunk egy „kígyóbűvölő” fúvós szólót, lezárva egy heavy metal gitárszólóval.

Igazi kortárs jazzalbum született, tökéletesen igazolva, hogy az eltérő hátterek ellenére a zene és nyitottság közös nyelvet alkot. Remek album, a gyűjteményekben a helye!

Lemezbemutató: 2025. március 4. | Porgy&Bess Club | Bécs

Dés András – ütőhangszerek
Mahan Mirarab – gitár, effektek
Vincent Pongrácz – klarinét

1. Zoolbia
2. Fakel
3. Meeting around 4
4. Naked 7
5. Disturbing 6
6. Segah

Pontos leírást ITT talál.