Ahogyan mondani szokás „angyal szállt át” a klub felett kedden este, mert a magyar jazz három kiemelkedő muzsikusának koncertjén olyan élményben volt része a vírus-hiszti ellenére megjelent szépszámú közönségnek, amely tényleg nem mindennap adódik bárhol is a világon.  Mint aki gúzsbakötésből szabadult, hihetetlen vehemenciával játszott, és ünnepelte meg születésének 30. évfordulóját minden idők legkiemelkedőbb hazai triója.

A minden évben megrendezésre kerülő big band napot áprilisról elcsúsztatták szeptember 20-ára, tehát most vasárnap kerül sor a 2. kerületben erre az előadásokból, szakmai programokból és koncertből álló egész napos eseményre.

A Kada (és a későbbi Kada Ad Libitum) egyike a progresszív zenei törekvések legkitűnőbb hazai zenekarainak.  A gitáros-zenekarvezető, egyben a hazai akusztikai szakma kiemelkedő képviselője, Válik László hangmérnök immáron harminc éve alapította a Kada együttest, amely azóta is búvópatak módjára létezik. Egy évtizede már, hogy koncerten nem találkozhattunk velük, de a tavalyi őszön egy szenzációs albummal jelentkeztek. A rejtélyes cím a Hamvas Bélától (Scientia Sacra) is ismert fogalom, a Csinvat azt a hidat jelenti, amely összeköti a láthatót és a láthatatlant, a szellemi és anyagi világot, az Eget és a Földet.

Múlthét pénteken pótolhatta be márciusban a korlátozások miatt elmaradt koncertjét Bencze Alma a Budapest Jazz Clubban. Ahogy az elmaradt márciusi koncertre, a Harmónia Jazzműhely ősszel újra beindult jazzpéntekjére meghirdetett eseményre is tavaly alakult kvartettjével kapott lehetőséget, melyben a fellépést megelőző napokban egy változás történt. A dobos Richter Ambrust máshová szólította a kötelesség, őt Joubert Flóra helyettesítette, a többiek viszont, a formáció zongoristája Gyárfás Péter, és bőgőse, Miskolczi Márk eljöttek, és a Bencze Alma Quartet egy remek, jó hangulatú koncertet adott.

A műfaj évszázados történetében ez az egészen egyéni hangvételű zenész olyan jelentős hatást gyakorolt a zongoristákra, mint Miles Davis a trombitásokra vagy John Coltrane a szaxofonosokra. Az intellektuális jazz legnagyobb képviselője olyan lírai, árnyalatgazdag, „impresszionista” stílust fejlesztett ki, amelynek visszafogott, melankolikus hangvétele merőben eltért az akkoriban népszerű virtuóz jazzpianistákétól. Játéka az egyensúlyt kereste a szenvedély és az értelem között.

Az idei évben a járványhelyzet kihirdetése után rengeteg koncert és fesztivál maradt el világszerte. A Nemzetközi Jazznap hazai programjait is törölni kellett. Nagykanizsán a Vörös Niki Quartet és Subicz Gábor fellépését terveztük április 30-ikára, amit most szeptember 11-én tartottunk meg. Személyes koncertélményemet az alábbiakban osztom meg a magyarjazz.hu olvasóival.

A zenésznek a zene nem csak hivatás, kenyérkereset vagy megszállottság, de mindenek felett örömforrás. A MagyarJazz újabb sorozata keretében munkatársunk, Pallai Péter kérdezi a magyar jazzvilág nagyjait, mi az a tíz zenedarab, amit a legszívesebben hallgat saját épülésére, amikor éppen nem szakmázik?

Szeptember 3-ára virradóra meghalt Kósa Zsuzsa. A szomorú hírt húga osztotta meg a közösségi portálon. Az 1968-ban a jazztanszakon elsőként végzett három énekesből – Kósa Zsuzsa, Miklósi Péter, Papp Márta – őt tartották a legnagyobb tehetségnek. Legtöbbet talán a Benkó Dixieland Banddel koncertezett, de fellépett a Vukán trióval, Pege Aladár, Kovács Gyula, Gallusz György zenekaraival, és ahogy mondani szokták, még sokan másokkal. Az 1943-ban született énekesnő állapotáról már augusztusban aggasztó hírek érkeztek, betegsége súlyosbodott, végül álmában érte a halál.

A 2016-ban alakult Antal Gábor Trió nagyszabású koncertre készül a MOMKultban szeptember 17-én.  Az energikus játékáról híres trió vendége ezen az estén, a különleges és egyedi hangú énekesnő, Szőke Szandra lesz. A zenekar az áprilisban elmaradt koncertjét pótolja csütörtökön.

Most vált aktuálissá 1981-es lemezének címe: Voice from the Past. Elment a jazz bőgőzés egyik legsokoldalúbb és legnagyobb hatású képviselője, 85 éves korában elhunyt Gary Peacock.

Idén is meghirdeti tehetségkutató versenyét a Magyar Jazz Szövetség. Legjobb kitűnési lehetőség! Idén hatodik alkalommal hirdeti meg az MJSZ ezt a versenyt, ahonnan már Hász Eszter, Richter Ambrus, Rafael Mário, Raboczki Balázs, Oláh Krisztián is győztesként kerültek ki, a 2020-as verseny abszolút győztese pedig Horváth Albert lett.  Érdemes megnézni a videót, amiben Hász Eszter, - aki 2019-ben lett szakmai díjas,- el is mondja, mit kapott a versenytől, a 2020-as győztes Horváth Albert pedig, hogy mit vár ettől a díjtól.

A HARMÓNIA JAZZMŰHELY a Budapest Jazz Clubban szeptember 11-én, pénteken 20 órai kezdettel bemutatja: Bencze Alma Quartet

A lengyel jazzélet kétségtelen erőssége a kísérletező kedv. Mindig így volt ez a hatvanas évektől kezdve, vagyis akkortól, amikor a lengyel jazz igyekezett eltávolodni az amerikai fősodortól. Eltávolodni, de nem szakítani azzal, ám kialakítani azt a nyelvezetet, gondolkodásmódot és zenei logikát, amelynek egyik főbb jellemzője például a lengyel népzenei elemek használata. De fontosak lettek a klasszikus zenei hagyományok és a kortárs zenei hatások is. Kis túlzással azt lehet mondani, hogy Lengyelországban nem számít komoly jazz-zongoristának az, akinek nincsenek Chopin feldolgozásai, nincs Chopin lemeze.

Hatodik alkalommal rendezi meg Érd MJV az Érdi Jazz Fesztivált. A hatnapos fesztivál kétnaposra redukálódott idén a koronavírus miatt, de érdekfeszítő műsort és fantasztikus zenekarokat és zenészeket hallgathat meg az Érdre látogató közönség.

A zenésznek a zene nem csak hivatás, kenyérkereset vagy megszállottság, de mindenek felett örömforrás. A MagyarJazz újabb sorozata keretében munkatársunk, Pallai Péter kérdezi a magyar jazzvilág nagyjait, mi az a tíz zenedarab, amit a legszívesebben hallgat saját épülésére, amikor éppen nem szakmázik?