![footer-logo.png](/images/demo/logos/footer-logo.png)
![footer-logo.png](/images/demo/logos/footer-logo.png)
Óriási jazzforgatag várta a Kecskemétre látogató közönséget augusztus 4. és 7. között a Jazzfővárosban.
Sztárvendégként Gunhild Carling multiinstrumentalista zenész koncertezett többször, ráadásul a családjával. A zenész famíliát a Covid alatti lezáráskor heti többször is láthattuk online, folyamatosan szórakoztatták követőiket, és ez a mai napig megmaradt. (Ez az interjú a fesztiválra készült, de az internet rejtelmeinek köszönhetően csak most jelenhetett meg.)
Dresch Mihály szaxofonos, zeneszerző, feltaláló 1979 óta a magyar jazzélet megkerülhetetlen alakja, nagy formátumú művész, aki a jazzt és a népzenét oly módon ötvözi, ami egyedülálló hazánkban, idén pedig Kossuth-díjat kapott munkásságáért.
Varga Dániel koncertkörútra indul a Felczak Alapítványnál tavasszal megjelent lengyel-magyar lemezével. Dani Grácban diplomázott és több versenygyőzelemmel büszkélkedhet. Rendszeresen foglalkozunk vele a MagyarJazzen, a fiatal generáció kiemelkedő szaxofonosa.
Varga Tivadar négy éve végzett a Zeneakadémián, majd két éve robbant be a jazzéletbe kihasználva a Covid okozta sokkot, az online média pozitív tulajdonságait kamatoztatva, folyamatos home-koncertekkel szórakoztatta a követőit.
A több díjat is elnyert Magyar Zene Háza januárban indult el, nyitotta meg kapuit a látogatók és a közönség előtt. Azóta már több programajánló és koncertbeszámoló is készült a MagyarJazzen.
Csütörtöktől, azaz július 7-étől világsztárok érkeznek Sopronba. 2020 után újból az eredeti tematikával, hosszúságban tartják meg a SopronDrumot. 10 és 90 év közötti zenekedvelőket várnak a programokra idén is.
Gyárfás István, a hazai swing gitározás királya, mestere ma tölti be a 60. életévét. Népszerűségét nemcsak kiváló jazzgitározásának, hanem közvetlenségének is köszönheti. Nála a koncertélmény nemcsak a csodás játékról, hanem a közönséggel való kommunikációról is szól. Egész biztos, hogy sok jazzkedvelőt hozott a szakmának.
Ezt az interjút tavalyi évre terveztük, de a Covid utáni rengeteg koncert más irányba terelte a jazz-zongorista, zeneszerző életét. Idén viszont kerek születésnapja alkalmából köszöntjük Sárik Pétert interjúval, melyben az elmúlt évekről kérdezem.
Két hónapja épp a női jazz-zenészek különleges helyzetével kapcsolatban készült interjú az Artisjus díjas zenekarvezetővel. A héten pedig saját kompozícióját mutatja be a Free Chamber Orchestrával, egész pontosan május 4-én, szerdán.
Kicsi a világ, Makoto Ozone zongoraművész Kanadából érkezett Budapestre hétfőn, ahol előző nap este a magyar Botos Robival vacsorázott, aki az egyik szervezője az épp most zajló Oscar Peterson Jazzfestnek. Hétfőn pedig már a vasárnapi koncertjükre próbáltak Szaniszló Richárddal a Magyar Zene Házában. Rendkívül érdekes és sok mindenre kiterjedő interjú készült velük, barátságos és közvetlen hangulatban, aminek egy része olvasható a programajánlóban.
Április 30-án idén is megünnepeljük a Nemzetközi Jazznapot sok-sok koncerttel, de az egyik kitűnik az összes közül. A Budapest Jazz Clubban Oláh Krisztián különleges estére készül sztárvendégekkel.
A rézfúvós hangszerek mestere, a főként a tradicionális jazz hagyományait ápoló zenész ma tölti be az ötvenedik évét. Nemcsak a Benkó Dixieland Band oszlopos tagja, hanem vezeti a Készenléti Rendőrség Zenekarát, de számos jazzformációban is játszik.
Az 1992-ban alakult Fusio Group, anno még Fusio Quartet, ebben a hónapban lesz 30 éves. Erre az alkalomra nemcsak koncerttel, hanem új lemezzel is készül a zenekar. A nyolcadik lemezt idén kiadó energikus, progresszív, saját hangzásvilágot kialakító együttes vezetője Szendőfi Péter dobos, aki zeneszerzőként is meghatározó a zenekarban. A Trafóban fogják bemutatni legújabb alkotásaikat április 24-én, mely egyben lemezbemutató koncert is lesz.
Keveset beszélünk a női zenészek, jazz-zenészek, hangszeres jazz-zenészek helyzetéről Magyarországon. Máté J. György ’Készíts salátát’ című könyve jó kezdetnek és alapnak bizonyult, hogy körbenézzünk a hazai pályán is. Ha a hangszeres jazz-zenészekre gondolunk, igazán kevesen jutnak eszünkbe, de nem azért, mert rosszabbak lennének, mint férfi társaik, hanem mert olyan kevesen játszanak, lépnek fel a mindennapokban rendszeresen. A külföldi interjúk után, megpróbáljuk hazánkban is megkeresni az okokat, vajon miért mellőzöttek a nők ebben a kreatív szakmában, és van-e remény, hogy ez megváltozzon.