Marketing szakember, újságíró. A hazai jazz-életbe 1972-ben kapcsolódott be. Tagja a Magyar Jazz Szövetségnek és a Magyar Jazzkutatási Társaságnak. Jazz koncerteket, fotó- és plakátkiállításokat szervez/szervezett. Támogatója volt a nagykanizsai jazz fesztiváloknak és a Cserfő JazzLand-nek. 1996-ban Jazz Kanizsán címen saját kiadásban jelent meg könyve. Hatodik éve szervezi Nagykanizsán a Nemzetközi Jazz Napot. Hazai és nemzetközi jazz konferenciák résztvevője. A Sigmund Romberg Emlékbizottság alapítója. Írásai, fotói az alábbi helyeken jelentek meg: International Jazz Forum, Gramofon Magazin, MaJazz, JazzMa, Zala Megyei Hírlap, Prémium Zala Megyei Magazin, Kanizsa Újság, Nagykanizsai Maraton, Nagykanizsai Képes Extra, Pannon Tükör Magazin, Nagykanizsai Szuperinfó.
Nagykanizsa a mai napig a hazai jazz-élet egyik fontos központja, ahol a múlt század húszas évei óta jelen van a jazz. A műfaj igazi kiteljesedését a '70-es évekre tehetjük, amikor az erős klubéletre alapozva nemzetközi jazz-hétvégéket rendeztek a dél-zalai városban. Az itteni legendás fesztiválokra ma is sokan nosztalgiával emlékeznek, zenészek és a jazz kedvelői. A rendszerváltást követően más formában ugyan, de másodvirágzását élte a helyi jazz-korszak. Mi több, a Cserfői Jazzland révén csaknem 10 évig két jazzfesztivál volt a városban. Mára már egy sincs, noha vidéki viszonylatban is számottevő koncertet tartanak itt. A jazzfesztiválok helyett évente megrendezik a Jazz világnapját és a Jazzkanizsa nevet viselő rendezvényt. Ez utóbbinak 2016 óta a Medgyaszay-ház ad otthont.
Ismerősök személyesen és interneten gyakran érdeklődnek, hogy mi újság Nagykanizsán, lesz-e valamilyen jazz rendezvény a közeljövőben? Ilyenkor elmondom: bár fájdalmas veszteségként értük meg, hogy megszűntek a kanizsai jazzfesztiválok, de még „izzik még a parázs”. Miközben országszerte egyre több jazzfesztivált rendeznek, itt „elesett” a több mint 45 éves múltra visszatekintő városi jazzfesztivál és a Cserfői Jazzland sem tud már működni. Fesztivál helyett évente egynapos Jazzkanizsa című programot és több jazzkoncertet rendeznek.
A hazai jazz zenészek közül sokaknak ismerősen cseng Beke Árpád neve. Nagykanizsán fül-orr-gégészként és a helyi jazzélet meghatározó személyeként ismerik. Az idén 80. életévét betöltő jazz-dokinak elévülhetetlen érdemei vannak a '70-es években megindult nagykanizsai jazz-életben, és annak működtetésében. Gonda Jánossal és Kiss Imrével való együttműködésének köszönhetően sikerült a dél-zalai várost a hazai jazz egyik központjává tenni. Beke Árpád széles kapcsolatrendszerrel rendelkezett hazai és nemzetközi téren. A nagykanizsai jazz klub létrehozásában, a helyi jazz fesztiválok szervezésében, lebonyolításában oroszlánszerepe volt.
Nagykanizsán hatodik alkalommal rendezték meg a Nemzetközi Jazz Napot. Ennek helyszíne immár harmadik éve a Nagykanizsai Honvéd Kaszinó, az a hely, ahol a '70-es évek elején kibontakozott a helyi jazz-élet. A hagyományoknak megfelelően idén is volt kísérő rendezvény, ahol Goór Gábor fotográfus mutatkozott be. Az est csúcspontjaként a Borbély-Dresch Quartet adott koncertet. A dél-zalai város ezzel ismét csatlakozott az UNESCO által életre hívott világméretű jazz-ünnephez.
Nagykanizsa a ’70-es évek óta a hazai jazz-élet egyik fontos központja. A város fénykorában két nemzetközi jazz fesztivállal büszkélkedhetett és két jazz klub is működött itt. Miközben Magyarországon egyre több lett a jazzfesztivál, addig a 35 fesztivált szervező helyi kulturális központ már nem szervez fesztivált. Helyette Jazzkanizsa néven egy napos nívós programmal próbálja annak hiányát betölteni.