„Minden jegy elkelt!” – olvasható napok óta a Magyar Zene Házának honlapján, ami tekintve, hogy nem csupán a 340 eladott, de az állóhelyekre maximálisan bővíthető 550 férőhelyre is igaz lehetne, mutatja, hogy az intézmény által kínált minőségi jazzprogramok egyre fontosabb szerepet töltenek be a műfaj iránt érdeklődő közönség számára. A The Bad Plus zenekar mostani turnéja egészen december végéig tart majd, igazán örvendetes, hogy ennek az egyik állomása Budapest lehetett.

Magyar jazzgitárosként felemelő volt látni, ahogy egy kedd este kígyózó sorban állnak sorban az emberek, hogy bejussanak John Scofield triójának koncertjére. Ráadásul a klub vezetése amerikai mintára a koncert mindkét félidejére külön jegyet árusított, az egész estés telt ház tehát mutatja, hogy van valós érdeklődés a minőségi jazzprodukciókra. Az alábbi koncertbeszámoló az este második, kilencórás kezdetű félidejéről készült.

Az utolsó üres székek is kezdenek megtelni a Fesztivál Színházban, mindenki várakozásokkal tekint az este elé, ám valószínűleg a mellettem helyet foglalók közül csupán kevesen tudják, hogy a koncert, amelyet vasárnap este velem együtt élveznek majd végig, elsőként tizenhat évvel ezelőtt 2006. október 4-én a Trafóban hangzott volna el. Akkor, Bartók Béla jogörököseinek tiltása nyomán nem Uri Caine Bartók átiratai, hanem a magyar zeneszerző által gyűjtött népzenék, valamint Caine Bartók ihlette művei jelentettek utolsó pillanatban megoldást, hogy ne kelljen lemondani a fellépést. 2016. január 1-jétől szabadon felhasználhatóvá vált Bartók legtöbb műve, így nem volt már akadálya annak, hogy a „Bartók Projekt” megszólaljon Magyarországon.

Doktori kutatásom tárgyához – Bartók Béla munkásságának hatása, modellként való megjelenése a jazz és improvizatív zenékre – igen közeli az Amerikában élő, romániai származású Lucian Ban triójának frissen megjelent albuma, ami Bartók 1909 és 1917 közötti erdélyi népdalgyűjtéseire reflektál.

Két hete a kijevi Hotel Ukraina liftjében adta a kezembe búcsúzóul Carlos Bica legújabb CD-jét, miután két koncerten is játszhattam ezzel a csodálatos bőgőssel.

Szabó Gábor az egyik legnépszerűbb és szakmailag legelismertebb magyar jazz-zenész a mai napig. A hazai jazz szakma az Amerikában megjelent rendkívül sikeres, de populárisabb hangvételű lemezei miatt sokáig nem becsülte eléggé munkásságát, ezért neve még mindig jobban cseng külföldön, mint itthon.